Atari Combat: Tank Fury játékteszt

2020. szeptember 18.
105.9581
Akik hozzám hasonlóan annyira öregek már, hogy Atari 2600-as konzolon nevelkedtek - pontosabban egy ahhoz hasonló másolaton, hiszen az átkosban nem lehetett ám bármit beszerezni, amit akartunk -, akkor szinte biztosan emlékeznek még arra, hogy a konzolra volt egy tankos játék. Csak így neveztük, "a tankos játék". Fogalmunk sem volt a címéről, akkor még nem foglalkoztunk azzal, hogy ki készítette, de ma már tudjuk, hogy ez volt az eredetileg 1977-es Combat, mely annak idején a szívünkhöz nőtt, meghatározta az egész gyerekkorunkat.


Ezt fokozta évekkel később a sárga kazettás korszakban a Battle City, mely eredetileg az 1985-ben jelent meg az akkori NES-re, és bár mihozzánk sokkal később jutott el, de határozottan éreztük, hogy ez a Combat folytatása lehet. Nem volt ugyan igazunk, de a két alkotás valóban egy tőről fakadt, és ugyanúgy a szívünkhöz nőtt, ugyanúgy meghatározta a mindennapjainkat hosszú éveken át, méghozzá annyira, hogy még ma is bármikor szívesen elővesszük, ha úgy alakul.

Atari Combat: Tank Fury játékteszt - 2. kép

Nem meglepő ezek után, hogy amikor az Atari bejelentette, hogy feltámasztja az eredeti Combat-játékot, akkor valami ilyesmire számítottunk tőle. Felsőnézetes tankozást vártunk sok-sok akadállyal, valódi multiplayer élménnyel. Nem lett volna nehéz dolguk a készítőknek, gyakorlatilag csak modernizálniuk kellett volna a klasszikus élményt, de úgy tűnik, hogy a csapat berkein belül fordítva pörögnek a fogaskerekek vagy lelevegősödött a rendszer, mert az Atari Combat: Tank Fury ennek a szöges ellentéte lett.

Emiatt pedig annyira felment bennünk a pumpa és annyira mérgesek vagyunk az Atarira, hogy nem is tudjuk objektíven megítélni a végeredményt, ami nem lett más, mint egy közönséges - ráadásul brutális történelemhamisításokkal felvérezett - match-3 puzzler, melyben gyémántok tologatásával, illetve egyesítésével kell elég energiát szereznünk azért, hogy a sokszor női páncélos pilótákkal kilőhessük az ellenséget. A tankok felett persze nem vehetjük át az irányítást, minden tőlünk függetlenül, tőlünk közvetetten zajlik, csak a gyémántokat tologathatjuk ide-oda, mert azt még soha nem láttuk korábban, csak legalább ötmilliószor.

Atari Combat: Tank Fury játékteszt - 3. kép

Valóban fogalmunk sincs, hogy a készítők mit gondoltak, amikor az Atari Combat: Tank Fury kapcsán döntöttek, mert amit itt látunk, az egyenesen szégyenletes. Tényleg nehezen tudjuk leplezni csalódásunkat, hiszen azt reméltük, hogy a legendás Atari 2600-as tankos játék, a mi drága, kedves tankos játékunk végre feltámadhat. Erre kaptunk egy tankos match-3 puzzlert, amiben tényleg csinosan ki lettek dolgozva a páncélosok, de a végeredmény még azok számára is unalmas lesz, akiknek nincs viszonyítási alapjuk.

A helyzetet pedig az sem menti meg, hogy van PvP móka, illetve a háttérben felhúztak egy kis menedzselési lehetőséget, ezáltal kiépíthetjük saját háttérhatalmunkat, fejleszthetjük gyárainkat, hogy egyre erősebb tankokat küldhessünk csatába, de mindez a kutyát sem érdekli, amíg a játékmenet nem több egy közönséges gyémánttologatásnál.

Atari Combat: Tank Fury játékteszt - 4. kép

Utoljára írjuk le, megígérjük nektek, de muszáj még egyszer: elmondhatatlanul nagyot csalódtunk az Atari Combat: Tank Fury-ban. Oké, tudtuk előre, hogy match-3 puzzler lesz, de reménykedtünk abban, hogy a készítők észhez térnek, és csak egy opciókén teszik be mindezt az alkotásba. Ma már tudjuk, hogy nem így történt, és emiatt mérhetetlenül szomorúak vagyunk. Még szerencse, hogy ott a konzol és ott vannak az emlékek, amiket senki sem vehet el tőlünk!

Az Atari Combat: Tank Fury elérhető itt: Google Play | iOS App Store
3 hozzászólás

fonemaker

1 hónapja, 1 hete és 6 napja

Ezt skippelem.

válasz erre

Mordorer

1 hónapja, 1 hete és 6 napja

Ez aztán igen! Ennek sok köze van a Tank Furyhoz.

válasz erre

SamsungFan

1 hónapja, 1 hete és 6 napja

Én pontosan ezt vártam tőle, ezért nem is szedtem le. FOS.

válasz erre