Manapság ritkán találkozik az ember olyan videojátékkal, főleg mobilra készülttel, melyről sugárzik, hogy nem azért készült el, mert a főnök rájuk parancsolt. Mint tudjuk, manapság a profit a lényeg, ezért tele kell nyomni minél több "skin"-nel, öltözékekkel, főleg "fanservice"-esekkel egy mókát, hisz azért hajlamosak a játékosok fizetni.
Így nagy kihívást jelent a sok háromlevelű között megtalálni az olyan lóherét, melynek egy negyedik levél is ott fityeg a szárán. Persze ezek a ritka produktumok nem feltétlenül tökéletesek, de már alapjáraton is öröm egy olyan játékkal találkozni, melyet nem (csak) egy pénzorientált hozzáállás hozott létre. Legtöbb esetben, persze. Mai tesztünk alanya pontosan egy ilyen alkotás, a Love is... in small things.
A megtalált "kincsek" körül kiszínesedik a világ.
Ahogyan a cím is mondja, a szerelemben az apró dolgok fontos mivoltáról mesél nekünk eme játék, ám mindezt egy idilli párkapcsolat bemutatásával teszi. Főhőseink, egy lány és egy fiú, egymásra találásáról és szerelmüknek a kialakulásáról szó a történet, rövid animációk, minimális dialógusok és rengeteg kézzel rajzolt kép segítségével.
Végtelenül aranyos az egész kompozíció, ám mintha kicsit túlságosan is "rózsaszín" lenne. Minden jól megy a párocskának, szépen, lépcsőzetesen ismerik meg egymást, habár a találkozás igencsak hirtelen történik. Ezek után sok beszélgetés és közös programok vár rájuk, míg el nem jutnak a csúcspontra. Ez mondjuk nem fog egyhamar befigyelni, mert a harminc fejezeten keresztül mesélt sztori mindig tudott feljebb menni.
A történetet képek, kis animációk, illetve egy-két mondat révén kerül elmesélésre.
Oké, ez szép és jó, de mitől játék egy mese? Nos, attól, hogy a fejezetek részekre vannak bontva, és nekünk ezeket a részeket kell "megfejteni". Ez úgy fest, hogy kapunk egy fekete-fehér képet egy jelenetről, tele mindenféle megtalálandó dologgal. Ahogyan rábukkanunk az eldugott "kincsekre", úgy telik meg színnel a kép, míg a végén megkapjuk azt teljesen kiszínezve.
Ezek az elrejtett érdekességek lehetnek szívek, számok, betűk és tárgyak. Egy pálya az imént felsorolt típusokból csupán egyet fog magán hordozni, így például egy jelenetben vagy csak szíveket, vagy csak számokat fogunk keresgélni. Nem nehéz egy kihívást letudni, bár fogunk találkozni trükkösebb részekkel is.
A szívek megtalálása a könnyebb feladatok közé tartozik.
Ahogy haladunk egyik pályáról a másikra, a történet élményről élményre, ráadásul néha idézeteket is kapunk híres személyektől, természetesen a szerelem témakörében. Illetve rengeteg macskát is fogunk látni, az alkalmankénti húsvéti tojások mellett (Garfield, Overwatch stb.). Mondjuk én ezt nem bántam, mivel rendkívül odavagyok a cicókért, úgyhogy ez bónusz volt számomra.
Szóval egy rendkívül megkapó alkotást kaptunk stílusos prezentációval, kellemes kihívással, rengeteg pályával, illetve megnyíló háttérképekkel, melyeket a galériánkba ment a játék (remélhetőleg közben nem lemásolva és visszaküldve a fejlesztőknek a már ott figyelő privát képeket). Miután végeztünk egy fejezettel, bármikor újra megnézhetjük a történeteket, bár annyira nem volt izgalmas a narratíva, hogy ezzel a funkcióval éltem volna.
A cica minden képen ott figyel. Még azon is, ahol nem.
És ez az egyik baj a Love is-zel. Egy-két negatív élményen kívül eléggé idealizálva van a szerelem bemutatva, ez pedig nem eredményez egy izgalmas történetet. Bár a szereplők bőrébe (főleg a fiúéba) könnyedén bele tudtam magam élni, hisz ő is egy szürke egér megjelenését illetően, egy igencsak nagy szívvel (állítólag az enyém is nagy) kiegészíülve, kicsit fárasztó volt ezt végigülni.
Még a rossz események is hamar jóra fordulnak, de rá lehet fogni, hogy ez az egészben a lényeg; győzzön a jó, a negatív pedig oldódjon fel. Belátom, hogy amilyen világban élünk, a rengeteg pozitív energia sosem fog kárba veszni, még ha kissé túlzásba van víve, ráadásul némileg hihetetlen is. Ezen kívül a karakterek és a jelenetek megrajzolása is helyenként csetlett-botlott méretarányosság terén, illetve az angol fordítás sem sikerült hibátlanra (ázsiai eredet).
Sajnos sok esetben a mondatok semmit sem tesznek hozzá a sztorihoz.
Végezetül pedig a kihívások nehézségi fokát említeném meg ismételten. Az állításom továbbra is változatlan, ez egy igen könnyű játék, annak ellenére, hogy néhány megtalálandó dolog a későbbi pályák folyamán hajlamos jó alaposan elbújni. Ezt ismét a rajzolásra kenném, ugyanis olyan tökéletesen beleolvad néhány "kincs" a háttérbe, hogy képtelenség megtalálni azokat szabad szemmel.
Azonban a játék nem büntet, ha mellényomunk, így igazából mindegyik szintet könnyedén teljesíthetjük, ha végigtapizzuk az egész képernyőt. Itt jött ki igencsak a fent említett beleolvadási probléma, ugyanis hiába találtam meg a bújócska túlságosan is lelkes résztvevőit ezzel a próba-cseresznye metódussal, így sem volt nyilvánvaló, hogy a célpontom tényleg ott volt.
A szívekkel ellentétben a különféle tárgyakat már nem a legegyszerűbb megtalálni.
Reklámok, természetesen, itt is vannak, ám a jobbik kiadásból, ugyanis szinte mindig megjelenik a hirdetést elzavaró "X", avagy a "Bezárás" nevű gomb néhány másodperc után, úgyhogy nem zavarta ez a dolog a játékmenetet, annak ellenére, hogy a végefelé majdnem minden pálya után felugrott egy. Az "Achievement"-ek mondjuk bukdácsoltak kicsit, mert először be kellett lépnem az azokat tároló menübe, mielőtt rájött volna a rendszer, hogy én már néhányat megszereztem azóta.
Azonban mindezen hátulütők ne tántorítsanak el senkit ennek az alkotásnak a kipróbálásától. Ilyen is kell azért néha-néha, bár elképzelhető, hogy a Knotwords után elszenvedett krónikus nyugalmi állapotot nem fogja tudni gyógyítani a Love is.... Sebaj, de legalább végre kaptunk valami olyat is, ahol a recept újszerű, ahol nem kell gyűjtögetni és állandóan harcolni; csupán hátradőlni, keresgélni és kellemes emlékekkel feltöltődni.
A Love is... in small things letöltése itt: Google Play | iOS App Store
