Még 1997-ben történt, hogy egy ismerőstől kölcsön kaptam néhány játékot. Akkoriban így ment ez, jártak-keltek közöttünk a videojátékok - abban az időszakban már CD-n, nagy szó volt ám ez a floppy után -, nem ismertük a letöltést, a kalózkodást, sőt még az internetet sem igazán, így nagy császár volt, aki hozzá tudott jutni valami újdonsághoz. Így jutott el hozzám még a megjelenés évében - ez is óriási szó volt - az akkori Bullfrog Productions által készített Theme Hospital, avagy a legendás Peter Molyneux egyik utolsó játéka a stúdió égisze alatt, ami túlzás nélkül szerelem volt első látásra.
A Theme Hospital ugyanis valami olyan dolgot nyújtott, amit korábban még egyetlen alkotásnak sem sikerült, lévén betöltését követően lehetőségünk nyílt felépíteni saját kórházunkat, a játékmenet során pedig nem is annyira a stratégia, mint inkább a biznisz menedzsment, a szimuláció került előtérbe. Soha nem felejtem el azokat a napokat és éjszakákat, amikor hosszú órákon át saját kórházam építgetésével és szépítgetésével foglalkoztam, így ma is könnyes szemekkel gondolok vissza azokra az időkre, hiszen a Theme Hospital-hoz hasonló alkotással azóta sem volt dolgom.
Kezdésként egy teljesen üres, ámde szabadon bővíthető kórházépülettel indítjuk karrierünket a My Hospital berkein belül, ahová folyamatosan érkeznek majd a páciensek. Egy részük a recepcióra robog be, másik felüket a mentő hozza majd. A recepcióra érkezők általában mindig valamilyen újfajta nyavalyával igyekeznek ránk hozni a frászt, akiknek rendre újabb kezelőhelyiségeket kell építenünk, illetve újabb orvosokat alkalmaznunk ahhoz, hogy problémáik megoldásra kerüljenek, miközben a mentővel érkező betegek csak jönnek, és nem kérnek mást, mint gyógyszert. Ezzel kapcsolatban az érdekesség pedig az, hogy a gyógyszer is mi fogjuk termelni, méghozzá nonszensz, de a kórház hátsó udvarán!
Az elixírek ugyanis bár többnyire csak időbe kerülnek, de ha valami komolyabb fejlesztést akarunk véghez vinni, esetleg gyorsan kell valami, akkor ahhoz a sikeres gyógyítások után kapható aranytallérokhoz kell nyúlnunk. Nyilván akkor sem kell kétségbe esnünk, ha ezek nem állnak a rendelkezésünkre, hiszen valós pénzért cserébe bármikor pótolhatunk bármit, azonban nekem sikerült úgy beletennem három órát a játékba, hogy közben egyszer sem kerültem olyan helyzetbe, hogy esetleg szükségem lett volna ilyesmire. Igaz, nem is haladtam őrült módjára, inkább kiélveztem minden újdonságot, illetve a folyamatos fejlődést.
Jómagam az egykori Theme Hospital iránti szeretet miatt könnyeket potyogtattam a My Hospital során, ami engem nagyon kellemes nosztalgiával töltött el, miközben odatapasztott a képernyő elé, és ha imádod a szimulációs menedzserjátékokat, akkor biztos vagyok benne, hogy téged is azonnal elvarázsol majd. Én minden percét imádtam, sőt imádom még most is!
A My Hospital elérhető itt: Google Play | iOS App Store