Enyhe kifejezésnek tekinthető, hogy az Atari furcsán bánik a RollerCoaster Tycoon-jogokkal. Különösen abban az esetben, ha mobiljátékról van szó, hiszen míg pár platformon azért igyekeznek egy kicsit ragaszkodni gyökereikhez, de mobilon nem először ragadtatják el magukat valami őrültséggel, mint amilyen a RollerCoaster Tycoon Story is. Ebben az alkotásban ugyanis nem kisebb őrültséget hoztak tető alá a fejlesztők, minthogy a vidámparképítés tudományát a match-3 puzzlerek élményével elegyítsék.
Hogy ez már mindennek a teteje? Első blikkre mi is így reagáltunk a dologra, de aztán csakhamar rádöbbentünk, hogy jól működik, amit az Atari itt megálmodott. Hiába tekinthető ugyanis két totálisan ellentétes stílusnak, felépítettek egy olyan rendszert a RollerCoaster Tycoon Story hátterébe, ami működik, még ha tény ami tény: kifejezetten unalmasnak tekinthető már az első félóra után, de aki rajong a match-3 puzzlerekért és a hullámvasutazásért, az biztosan nagy kedvencet avathat majd.
Hogy miről is szól ez az egész? Adott egy lerottyant állapotban lévő vidámpark. Egyszer nagyon szép volt, emberek tízezreit tett boldoggá, azonban az évek eljártak felette és bezárták. Sam azonban felvásárolta, és a mi segítségünket kéri ahhoz, hogy
újra régi fényében tündökölhessen a park, ezzel egyetemben pedig ismét megnyithassa kapuit. Addig azonban nagyon hosszú lesz az út, és rengeteg match-3 puzzlerrel kikövezett!
Merthogy bármi is kell majd a játékban, azt mind-mind ezzel az unalomig ismert játékstílussal érhetjük majd el. El kell takarítani a szemetet? Jöjjön egy kis match-3! Kellene pár új pad? Jöjjön egy kis match-3! Pár virág sem ártana? Remélhetőleg kitaláltátok: jöhet egy kis match-3! Unalmasnak hangzik, és valóban az, aminek az oka leginkább az, hogy
rengeteg az ismétlődés, miközben semmilyen tekintetben sem tudtak kellő egyediséget megálmodni az alkotók, ergo nincs olyan játékelem, amit ne láthattunk volna már korábban.
Az ismétlődés pedig nemcsak a match-3 puzzleres részek során figyelhető meg, hanem akkor is, amikor Sam oldalán leendő vidámparkunkban bóklászunk. Az ugyanis rendben van, hogy a kapu előtt egyszer el kell takarítani a szemetet és rendbe tenni a kövezetet, de hogy
a kapu mögött ezt még utána huszonötször el kell végezni, holott mi már hintáznánk vagy hullámvasutaznánk, mint az állat, az gyakorlatilag felér egy orbitális tervezési öngóllal, valamint egy csak odaúttal az unalom szigetére.
Persze akkor sem sokkal jobb a helyzet, amikor a klasszikus gyémánttologatós pillanatok várnak ránk, hiszen túl sok egyediséget vagy újdonságot nem kapunk ezen a téren a játéktól. Persze jópofa, hogy a különféle formák síneken csúsznak erre-arra, de ez valójában csak egy szuper kis dizájnelem, azonban a játékmenetet nem befolyásolja semmilyen formában sem. Ez pedig még nagyon sok opcióról elmondható, mint ahogyan az is, hogy a RollerCoaster Tycoon Story
az eddigi legnagyobb zsákutca lett a franchise történetében.
Hiába imádtuk tehát annak idején a RollerCoaster Tycoon-t, hiába szerettük volna megszeretni ezt a különös mellékszálat is, sajnos azonban
az Atari csalódást okozott. Nem mondanánk, hogy rossz a végeredmény, azt azonban határozottan kijelenthetjük, hogy egy teljesen felesleges alkotás lett a sorban, egy újabb unalmas match-3 puzzler, némi érdekesnek tűnő körítéssel, ami valójában egyáltalán nem az....
A RollerCoaster Tycoon Story elérhető itt:
Google Play |
iOS App Store