Beszéljünk a játékbeli szezonokról! Mik az árnyoldalai és mik a pozitívumai?

Mi tud lenni egy multiplayer játék legfőbb vesszőparipája? Igencsak sok választ lehetne adni, viszont a legsúlyosabb gond egyértelműen az, amikor lebomlik a játékosközösség. Szép lassan elpártolnak a címtől, mondván hogy kijátszottnak érzik azt, ráuntak, és inkább keresnek egy másik darabot.

A szezonok megérkezésével azonban ezt többnyire kiküszöbölték a játékstúdiók. Azzal, hogy folyamatosan rotálódik a tartalom, érkeznek a változtatások, és néha masszív csere következik be a játék történetében, alaposan felrázza a multiplayer tábort.

Vegyük csak a már említett Fortnite példáját: egy ideje már tolták a szezonozást, aminek keretein belül mindig volt egy egyedi tematika és egy, a tematikához illő Battle Pass, majd jött a nagy váltás, az úgynevezett második fejezet, és magát az alappályát kicserélték. Ezáltal pedig olyanok is visszamentek, akik már rég ráuntak a programra.

Rengeteg játékban van ez, hogy minden szezon egyedi tematikát tudhat magáénak, és így az adott évad Battle Pass-ét is ahhoz igazítják. Sok játékot lehetne itt említeni, akár a Call of Duty Mobile-t, akár a PUBG Mobile-t, a legtöbbről ez elmondható.

Persze vannak játékok, amik nem kezelik túlzottan jól a szezonozást. Általában ez úgy szokott kinézni, hogy csak alibi jelleggel betolnak egy Battle Pass-t, mindenféle munka nélkül, majd a komplett évadban lesz néhány újítás, és csókolom. Ez totálisan szembemegy annak, amit a szezonok képviselnének alapvetően.

Azok viszont, akik jól csinálják, mint a már említett játékok (de persze több tucatot lehetne még idesorolni), ott bizony nem igazán ingatag a játékosszám mutatója. Rendszeresen visszatérnek az emberek, vonzza az újakat a dolog, magyarán teszik a dolgukat a szezonok.

Azonban mint azt a cikk elején is említettük, a szezonoknak megvannak a maguk árnyoldalai. A legnagyobb negatívuma ennek, az az úgynevezett FOMO érzés, avagy ahogyan az angol mondja: Fear of Missing Out. Ennek lényege, hogy úgy érzi az ember, hogy kimarad valamiből, és frusztrálja a tény, hogy lemaradt.

Márpedig a szezonok sajnos ezt magukban hordozzák. Ha nem vagy ott egy adott szezonnál, nem farmolod ki a benne lévő jutalmakat, nem játszol az ott jelenlévő pályákon, akkor később már nem lesz rá lehetőséged, nagy valószínűséggel soha többet. Ez pedig óriási stresszel jár.

Mert csak gondoljunk bele: játszol mondjuk rendszeresen öt olyan játékkal, amikben szezonok vannak, mind az ötöt nagyon szereted. Mind az ötből szeretnéd kifarmolni az aktuális szezont, de közben napi 8 órát dolgozol, és mellette még a családdal is vagy. Emellett borzasztóan nehéz besűríteni az összes játékod aktuális évadjának kifarmolását.

Lenne persze az aranyközépút, amit mondjuk konzolos berkekben most a Halo Infinite fog csinálni, miszerint egy szezon Battle Pass tartalmát a későbbiekben is behúzhatod, sosem tűnik el, viszont a játékstúdiók nem túlzottan nyitottak erre jelen állás szerint, hiszen akárhogy is nézzük, a komplett szezonozás a FOMO élményre épít.

Arra a jelenségre, hogy a játékos érezze úgy, hogy ha most az adott szezonban nem játszik, akkor kimarad valamiből, emiatt pedig akkor is bejelentkezzen, ha egyébként magát a játékot nem is élvezi. Csak nem akar kimaradni, nem akarja, hogy valamiről lemaradjon, ami többé már nem lesz. Elképesztő pszichológiai mélysége van egy ilyen szimpla megoldásnak, nemdebár?