Ha FPS, akkor PC. Én már csak ilyen őskövület vagyok, és bár elismerem, hogy konzolon is vannak nagyszerű belső nézetes akciójátékok, elég csak Xbox-on a Halo-ra, vagy PlayStation-ön a Killzone-ra gondolni, de az efféle címeket a leghatékonyabban billentyűzettel és egérrel irányíthatjuk.
Míg azonban konzolon hajlandó vagyok elismerni a stílus létjogosultságát, azt soha nem fogom megérteni, hogy mi visz rá egy fejlesztőcsapatot arra, hogy FPS-t készítsen érintőképernyőre, ergo éppen okostelefonra.
A Disrupted Logic Interactive márpedig megtette, és szívem szerint a fejemet verném a falba - az övükét meg pláne -, amiért voltam olyan balga és meggondolatlan, hogy előzetes gameplay felvételek és egyebek nélkül letöltöttem, illetve kipróbáltam alkotásukat, ami a legjobb jóindulattal sem nevezhető többnek egy ócska próbálkozásnál, még annak ellenére sem, hogy egy második részről, ergo valaminek a folytatásáról beszélünk. De kérdem én:
ha ez ennyire rossz - igen, a rossz helyett az sz-betűs szót akartam használni -, akkor milyen lehetett az első?
Úgy döntöttem, hogy inkább nem akarom megtudni, annak ellenére sem, hogy
a Dead Corps 2 az elgondolás tekintetében nem rossz - még ha történetből nem is jutott neki semmi. Adottak az FPS alapok, a belső nézet, valamint a zombis koncepció. A lényeg, hogy egy meglehetősen szűkös helyen próbáljuk meg túlélni az egyre nagyobb létszámban ránk támadó élőhalottak hullámait, amihez felhasználhatunk mindenféle fegyvert, így a közelharci ütő-vágó alkalmatosságoktól kezdve a lőfegyverekig bezárólag bármit, miközben a pályákon több helyen is tudunk muníciót és életerőt tölteni, ha esetleg pár hörgő-morgó galád megharapott volna.
A Dead Corps 2 tehát működőképes lehetne, de nem az, mert a megvalósítás szánalmas és kritikán aluli lett egyben! Az egy dolog ugyanis, hogy a zombik úgy mozognak és támadnak, mint a marionett bábuk, simán átmennek a falon, vagy átlógnak rajta és úgy támadnak, az viszont már gáz, hogy egy akcióra kiélezett alkotásban a harcrendszer mindössze annyiból áll, hogy ütünk és lövünk. Nincs védekezés, nincsenek gyengébb és erősebb támadások, csak üssünk, húzzuk a ravaszt, aztán majd lesz valami.
Elárulunk egy titkot: uninstall lesz, semmi más. Az pedig külön parádés, amikor a két hullám között van 5-6 másodpercünk muníciót gyűjteni és szusszanni egyet. Lehetetlenség!
A helyzetet tovább rontja, hogy a játék irányíthatatlan. Nem túlzás, egyszerűen képtelenség vele játszani. A virtuális joystickok hol reagálnak, hol nem, a tárgyakkal lehetetlen normálisan interakcióba lépni, a kamerát esélytelen elviselhető állásba hozni,
a célzás pedig nagyjából olyan lehetetlen dolog, mint egy barna medvével snapszerozni New York közepén. Persze az jó dolog, hogy a játék ingyenes, de. Ez pedig egy nagyon fontos de! Csak akkor töltheted le a többi részét, ha megadod az e-mail címedet jelszavastól, mindenestől. Mondanom sem kell, ezt a legnagyobb biztonsági intézkedések ellenére sem kellene bevállalnia senkinek, maximum kamu accounttal.
Mit is mondhatnék összegzésként a Dead Corps 2-ről? Sok játékot láttam már életemben, meg nem tudnám számolni, hogy mennyivel játszottam is korábban - mobilon pláne -, de ennél rosszabbal talán még soha nem találkoztam. Ha a barátaidat meg akarod szívatni, ajánld a figyelmükbe, de amúgy jó messzire kerüld el!
A Dead Corps 2 elérhető itt:
Google Play |
iOS App Store