Sokszor mondják nekem, hogy túlgondolom a dolgokat. Programozói vizsgámon is fél óráig makogtam a semmiről, ami után úgy értékelte a végeredményt a vizsgabiztos, hogy igazából az első mondat elég lett volna, de amint folytattam a bénázást, ő inkább elhallgatott, és figyelte, hogy mekkora lyukat ások magam alatt.
Félreértés ne essék, a vizsga meglett, azonban a sors hajlamos kipécézni magának az igazán sületlen embereket, mint például engem is, és egy olyan játékkal lettem megáldva, melynek a címe hallatán ismét beindult a túlgondolás gyára. Az Eroica szó mondanom sem kell, milyen gondolatokat ébreszt a gyermekded agyban, ám, mikor láttam, hogy a játék csupán a tizenkét éves korhatárral dolgozik, eleinte elszontyolodtam.
A kampánytérkép is hozzájárul a sztorinak a könnyebb követéséhez.
Aztán visszaemlékeztem a Seven Mortal Sins X-tasy-re, mely majdnem ruhátlan nőket mutogatott hasonló besorolással és a nudista címke továbbra sem szerepel a játék Google Play oldalán (az angolnál). Hát szép. Persze, aki egy kicsit is műveltebb, annak le fog esni, hogy mai tesztünk alanyának semmi köze az erotikához (a néhány alulöltözött, ugráló mellű lánykarakteren kívül). Érdemesebb Beethoven harmadik szimfóniáját elővenni, mely ugyancsak az Eroica nevet viseli és ott a szócska a hősies jelentéssel bír.
Ebből kiindulva már sokkal több értelmet nyer a sztori, mely egy Isekai, avagy egy hétköznapi ember a modern korból egy fantáziavilágba pottyan. Jelenesetben egy fiú tette ezt és egy csapásra rengeteg nővel lett körbevéve. Ám nem a lányokon van a hangsúly (a legtöbb esetben), hanem azon, hogy az önfeláldozás és a hősi hozzáállás a piszkafából készült urakat is el tudja ragadni, feltéve, ha van mellettük egy mágikus bagoly, ami át tud alakulni egy fegyverré.
Jónéhány rúna vár ránk, hogy aktiváljuk. Minden egyes karakternél. Huhh...
Azt hiszem, ezzel el is mondtam nagyjából mindent, amit a történetről tudni kell. Nem rossz, egyébként, eléggé sok mesélést fogunk kapni, mely, néhány helyesírási hibát leszámítva, egész hatásosan be tudja húzni a játékost. Különféle pályákon kell átverekednünk magunkat, kihívásokat teljesítve, ellenfeleket összecsapkodva, miközben viszünk mindent, ami mozdítható.
Tömérdek zsákmány vár ránk, és ezt ismét a fejlesztésnek köszönhetjük. Mint a legtöbb gatcha játékban, itt is igencsak sokrétű ezen aspektusa a játéknak, és mindegyik réteghez külön nyersanyagra lesz szükségünk. Ezen kívül vonatunkat fejleszthetjük, főzhetünk és a főhősünk baglyát is erősíthetjük. Kicsit nehéz fejben tartani a rengeteg lehetőséget, de ha sikerül egy rendszert felállítanunk, akkor tudni fogjuk, hogy mely pályákat érdemes újra és újra megcsinálni, ha egy specifikus anyagra van szükségünk.
A félmeztelen hölgyön a kérdőjel-tetoválás is öltözéknek számít.
Mondjuk szerény véleményem szerint nem jó játékrendszer az, amelyik rákényszeríti a játékost, hogy a pályákat "farmolja", de valamit valamiért. Legalább biztosra mehetünk, hogy a négyfős csapatunk tagjai mind a legjobbat fogják tudni kihozni magukból. Emberkéink tapasztalati és csillagszintjeit növelhetjük, aktiválhatjuk a rúnáikat (mindegyik növeli az egyik értéküket), technikáikat fejleszthetjük, illetve kapcsolatot is építhetünk velük, bár ezek jutalmon kívül csupán egyedi kis sztori-szösszeneteket nyitnak meg.
Fegyvereken, páncélokon és ékszereken kívül kártyákat is rájuk aggathatunk, melyek egy passzív képességen kívül egy aktívval is felruházzák a hordozójukat. Továbbá a csillagjegyek opciójára lépve (Constellation, a Story menüpont alatt) bizonyos karaktereknek, akik egy csapat alá vannak besorolva, kiegészítő bónuszokat is tudunk adni.
A csillagjegyek fejlesztésével az összes résztvevőt erősítjük. Már, ha megszereztük őket.
Emberkékre ládanyitogatással, illetve speciális promóciókkal tudunk szert tenni. Azonban nem probléma, ha nem nyitunk elsőre igazán ritka, háromcsillagos karaktereket (a kártyákon és kiegészítőkön kívül), ugyanis az összes szereplőt fel lehet vinni ötcsillagos értékelésre, így potenciálisan mindenki hasznos tagja lehet a csapatunknak. Amire figyelni kell az a tipikus elemi triumvirátus, ami a hősöknél, mint tulajdonság megjelenik (a tűz a természetet, a víz a tüzet, a természet pedig a vizet üti), kiegészítve a fény-sötétség párossal.
A harc a megszokott, körökre osztott menetet követi. A sima támadások mellett speciális képességeikkel is élhetnek a harcosok, ám ezek energiába kerülnek, melyből limitált mennyisége van a bandának. Az összecsapások alatt látni fogunk egy "nagyot-szóló-képesség" ikont, mely szépen, lassan töltődik, ahogyan telnek a körök. Mikor ez teljessé válik, akkor az épp soron következő szereplő előhívhatja a kártyájának aktív képességét, illetve van egy vonat is, melytől bekérhetünk egy szőnyegbombázást.
A játékbeli avatárok és a 2D-s rajzolt variánsaik is csinosak.
Ez a vonat egyébként a csapatunk főhadiszállása. Innen indíthatjuk el a kampányküldetéseket, no meg az egyéb kihívásokat is, legyen szó nyersanyaggyűjtögető feladatokról, avagy PvP harcokról. Lényeg a lényeg: lesz mit csinálni, ráadásul a kampány folyamán is fogunk találkozni mellékágakra terelő missziókkal, melyeket nem kötelező teljesíteni, de érdekes játékmechanikákat próbálgatnak a készítők ezeknél, így érdemes meglesni őket.
Nem hittem volna, hogy a repetitívnek számító gatcha formulát ismét meg lehetett velem etetni, de az Eroicának sikerült. A történet érdekes, a lányok csinos, a kanyarulatok ugrálnak... ja és a játékmenet sem rossz. Valószínű hosszútávon nem fog tudni megőrizni engem, de ki tudja... történtek már hajmeresztőbb dolgok is.
Az Eroica letöltése itt: Google Play | iOS App Store
