Ha megkérdezném a kedves egybegyűlteket, hogy kinek ismerős a Where's Waldo?, vagy a Where's Wally? címmel ellátott gyerekkönyvsorozat, akkor valószínű nagyon sokan csak a fejüket ráznák, és olyan gondolatok szaladgálnának a fejükben, hogy már megint mi a bánatról hadovál ez a makákó? Azt hittem, ez egy mobiljátékos oldal.
Teljességgel megértem az ilyen elkalandozásokat, azonban mai tesztünk alanya ezt a szériát juttatta az eszembe, mely Magyarországon Vili Világa néven jelent meg (bár gyermeki emlékeim szerint Vili Világutazó volt a kezdetleges cím, de annak már vagy húsz éve). Nem vagyok benne biztos, hogy manapság is kapni még, de Nagy Britanniában, ahol született ez a franchise, még mindig él és virul.
Nehéz lett volna a rajzzal kitölteni a teljes képet? Gondolom, igen.
Csupán egy-két kötethez volt szerencsém, mikor még kicsi voltam, azonban mégis egy életre beleásta magát a sorozat a fejembe. Ezek gyerekeknek készült ismeretterjesztő füzetek, némi misztikummal is megáldva alkalomadtán. Ami nekem sosem fog kimenni a kobakomból az egy Boleyn Annáról szóló kísértetsztori, ami az egyik ilyen újság lapjairól köszönt vissza és legalább egy hétig nehezen tudtam elaludni miatta.
Azonban a főattrakciók Viliéknél mindig is a hatalmas, színes képek voltak, melyeken meg kellett találni bizonyos karaktereket. Ez mindig egy alapos kihívás, ugyanis tökéletesen beleolvadnak ezek a szereplők a nagyon hasonló emberkékkel, színekkel és mintákkal ellátott tömegbe. A nehézség, akkoriban, nem volt nekem probléma, nyár volt, ráértem, és órákat képes voltam eltölteni az ilyen képek fejtegetésével.
Egy világ tizennyolc pályából áll, melyből csak néggyel fog találkozni az ingyenélő.
Miért fontos mindez? Nos, azért, mert egy sikersztorit alapul venni általában ugyancsak sikerhez vezet. Általában. Persze az is előfordul, hogy egyesek a lehető legminimálisabb munkával akarják a sikersztoriból kinyert "ihlet" segítségével a saját malmukra némi vizet átterelni. Ennek általában az a vége, hogy az elkövetők hasra esnek. Ez a helyzet a Jack's Hidden Items-zel.
Miről szólna egy Where's Waldo videojáték? Waldo avagy Vili felkutatásában. Azonban ezt a karaktert nem lehet alkalmazni, no meg túl sok színt sem akarunk belevinni játékunkba, hisz nincs nekünk erre időnk. Mi lenne, ha ceruzával firkált rajzokban dugnánk el ... igazából bármit? Micsoda ötlet, Ferkó, adok neked három napot, csináld meg a játékot, én meg addig... kiszámolom a fizetésed. És így jött létre, mai tesztünk alanya.
A villanykörtére nyomva megmutatja a rendszer, hogy merre kell az idegen testet keresni.
A Jack's Hidden Items talán az egyik legrosszabb játék, amivel találkoztam az oldalon töltött pályafutásom során, és ez azért nagy szó, mert rengeteg olyan idle és gatcha salátához volt már szerencsém, melyek igazából kontrol cé kontrol vé alapon készültek. De azokban legalább volt valami esztétikus (például szép lányok), illetve a játékmenet is tovább tartott az egy-két percnél.
Azonban a Jancsi Eldugott Tárgyai című móka nem néz ki jól. A ceruzás rajzokkal alapvetően nem lenne gond, ám a karakterek rendkívül groteszkül festenek. És igazából ezzel sem lenne baj, hisz ezen mivolt lehetne művészi is, de a rajzolónak nem sikerült ezt összehoznia. A deformált karakterek csupán a képen elrejtett valaminek a jelenlétére utalnak általában. Vagy csak átejtés céljából vannak ott, de kifejezni nem tudnak semmi említésre méltót.
Például ott nincs semmi, a piros iksz szerint.
A játék célja, nem meglepő módon megtalálni az eldugott formát. Én a legtöbbször különféle fejeket kutattam fel, még, akkor is ha emberibb formákra számítottam a leírás alapján. Kár, hogy másodpercek alatt meg lehet találni, hová lettek ezek eldugva, ugyanis annyira minimális takarást biztosítanak a színtelen képek és geometriai alkotások, hogy a nem oda tartozó kiegészítések nagyon hamar feltűnnek.
Ám néha azért némi "poén" is felveti a fejét. Például, mikor egy képen egy Grált kell megkeresnünk, és az ott szereplő viking kezében egy nagyon Grálnak kinéző dolog van, akkor a szóban forgó úriember elismeri magasan szántó logikánkat, ha rája nyomunk, de finoman közli, hogy a készítők nem néznék a játékost ennyire sületlennek. Hát ez rendkívül gáláns dolog tőle.
Öhm... ezt inkább nem is kommentálom.
Ami már kevésbé az, hogy ugyan nincs kényszeredett reklámkukkolgatás, viszont minden egyes pálya és menüzés alján megjelennek "kedvenc" eltávolíthatatlan egysoros hirdetéseink, melyeket én jobban gyűlölök a szükségszerűen felugró videóknál. Ugyanis ez nekem több munka a fotósop nevű programban, hisz senkit sem szeretnék arra késztetni, hogy egy ilyen hatására "véletlenül" letöltse, mondjuk, az Idle Huntress-t. Maximum magamat.
A hab ezen a gyönyörű tortán, hogy az elérhető öt világ fejenként tizennyolc pályájából csupán négyet ér el az ingyen dőzsölő játékos. Ugyan nem kell sokat fizetni azért, hogy megnyíljon a többi, de... sajnálom, de én inkább a Love is... in small things-et nyüstölném újra, még ha annak nincs semmi újrajátszási értéke. Ott legalább a könnyed keresgélés ki van egészítve mondanivalóval, színnel és esztétikával. És még a reklámok is ízlésesebbek.
A Jacky's Hidden Items letöltése itt (jól tessék átgondolni): Google Play | iOS App Store
