A mobiljátékosok egyik legnagyobb ellensége minden kétséget kizáróan - az időn és a pénzen felül - az akkumulátor. Ha beleszerettünk egy nagyobb teljesítményt igénylő játékba, miközben az folyamatos internetkapcsolatot is igényel, akkor az olyan mértékű terhet róhat az akkumulátorra, hogy két-három óránál tovább nem bírja a készülék egyetlen töltéssel. Azt pedig felejtsük el, hogy töltés közben használjuk játékra a telefont!
Egyrészt kényelmetlen, másrészt veszélyes, harmadrészt pedig a töltés alapból hőt termel, miközben a teljesítményleadás megsokszorozza ezt, a kettő együtt pedig akkora terhet róhat a hardverre és az akkumulátorra, hogy az maradandó károsodást is okozhat. Ezt a helyzetet próbálja enyhíteni egy kicsit a gyorstöltés technológiája, sok készülék már alapból ilyen kiegészítővel érkezik, de a legtöbbhöz külön kell megvásárolni a töltőket. Hogy miről van szó, hovatovább jó vagy rossz-e a gyorstöltés az aksinak? Megpróbálunk válaszolni!
A gyorstöltés lényege az, hogy a töltésvezérlő elektronika egy jelentős része átkerül a töltőfejbe, ami azért nagyon előnyös, mert így a folyamat során nem a készülék hardverét terheli a folyamat során termelődő nagy mennyiségű hő. A ma ismert megoldások általában úgy működnek, hogy a töltőre dugott készülékbe gyorsan nagy mennyiségű elektromosság kerül - amíg el nem ér bizonyos határokat a folyamat -, hogy utána az áramerősség csökkenésével lassabban folytatódhasson a töltés.
Általánosságban kijelenthető, hogy az első fázisban a gyorstöltés nem káros, de a második egységben már komoly károkat szenvedhet hosszú távon az aksi, hiszen ilyenkor gyakorlatilag ráerőltetjük az anódra a lítium-ionok fogadását.
Mikor nem ajánlott a gyorstöltés alkalmazása?
A gyorstöltés, illetve a gyorstöltők használata soha nem ajánlott abban az esetben, ha a készülékünk nem támogatja ezt a technológiát, hiszen ilyenkor a benne lévő telep nagyon könnyen maradandó károsodást szerezhet. Szintén megfontolandó, hogy 2 évnél idősebb készülékekbe gyorstöltőn keresztül pumpáljunk áramot, hiszen az öreg cellák olyan sokat veszíthetnek ellenállásukból, hogy egy ilyen erőltetett folyamat kisülést, zárlatot is előidézhet bennük.
Szintén kerülendő a gyorstöltés akkor, ha túl magas hőmérsékleti viszonyok uralkodnak, például kánikula van, netán eltúloztuk a fűtést. Ennek az oka, hogy a töltés során nagy hő termelődik, ami súlyos károkat okozhat a hardveren belül. Persze a helyzet egészen hasonló akkor is, ha túl hidegről van szó, hiszen ilyenkor a töltés során végbemenő kémiai reakció nem tud végbemenni maradéktalanul.
Az akku szempontjából valóban az, de ha egy kicsit a dolgok mögé nézünk, akkor rájövünk arra, hogy sokkal hasznosabb, mint amekkora kárt okoz. Egy normál akkumulátort ugyanis 2-3 évnél tovább nem használunk egy okostelefonban, a gyorstöltővel pedig nem tudjuk olyan gyorsan lerontani a telep kapacitását még mindennapos töltés mellett sem, hogy az ebben az intervallumban jelentősen érzékelhető lenne. Kivéve természetesen akkor, ha egy olyan készülékhez csatlakoztatunk gyorstöltőt, mely nem támogatja - ilyenkor a probléma azonnal érezhető lesz -, de ez más lapra tartozik.
Hogy miért káros mégis a gyortöltés? Mert vizsgálatok bizonyítják, hogy az akkumulátor maximális élettartamának megőrzéséhez egy okostelefon töltési rátáját 1 coulomb (1C = 1 mAh) alatt kell tartani, tehát a legoptimálisabb eset általában a 0,75C körüli értékű töltés. A gyorstöltők azonban a támogatott készülékeket és akkumulátorokat hajlamosak akár 10C töltési rátával is meghajtani az első fázisban, amivel a cellákat szó szerint túlhajszoljuk, tehát az aksi élettartama sokkal gyorsabban romlik, mint normál esetben.
Ehhez felejtik el azonban sok helyen hozzátenni, hogy a teljesítményromlás 2-3 év alatt mutatkozik meg jelentős mértékben, és mivel egy okostelefont ma már a legritkább esetben használunk 3 év után, a gyorstöltés optimális körülmények között érezhetően negatív hatást nem fog gyakorolni készülékünkre.
