Az elmúlt napokban a WannaCry zsarolóvírus alaposan ráébresztette az egész emberiséget arra, hogy a legszigorúbb biztonsági intézkedések ellenére is olyan sérülékenyek vagyunk a digitális világban, hogy egy kis kártevő is képes romokba dönteni betonbiztosnak hitt szolgáltatásokat vagy vállalatokat. Bár a kérdéses vírus ezúttal csak számítógépeken szedte áldozatait, azonban bizonyára rengeteg emberben felmerült a kérdés, hogy ezek után vajon mobilokon mennyire vagyunk biztonságban, illetve van-e egyáltalán félnivalónk a hasonszőrű ransomware programoktól, avagy ismertebb nevükön zsarolóvírusoktól.
Ha röviden szeretnénk válaszolni erre a kérdésre, akkor sajnos azt kell mondanunk, hogy van. Elég csak abból kiindulni, hogy miután ma már szinte mindenki rendelkezik okostelefonnal, az ezeken futó operációs rendszerek, avagy az Android és az iOS konkrétan ott vannak a mindennapjainkban, ergo a kiberbűnözőknek egyre nagyobb érdekük, hogy ezeken a rendszereken is ránk szabadítsanak néhány kártevőt. Persze más kérdés, hogy ezek a kártevők végül elkészülnek-e, éppen ezért a kérdés megválaszolása egy kicsit összetettebb feladatnak tekinthető.
Először is kezdjük a sajnálatos és egyben vitathatatlan tényekkel, amelyek alátámasztják, hogy érdemes komolyabban tartani mobilokon is a zsarolóvírusoktól. Ez nem más, mint a Kaspersky Lab egy tavalyi jelentése, amelyből kiderült, hogy 2014 és 2015 között átlagosan mintegy százezerrel növekedett meg a zsarolóvírussal fertőzött Androidos okostelefonok száma, ami elég ijesztő mértéknek tekinthető. Érdekesség, hogy a csoport egy teljes évig folytatott kutatást a témában, és míg az év elején alig találtak olyan felhasználókat, akik találkoztak zsarolóvírusokkal, az év végére azonban már havi szinten átlagban 30 ezer esetet rögzítettek.
Az Eset egy ennél lényegesen frissebb tanulmányt adott ki a témában még az év elején, amiben kifejtették, hogy Androidon további 50 százalékkal nőtt 2016-ban a zsarolóvírusok száma, ami mellett aggasztóbb, hogy 2017 elején, a történelemben először már a Play Áruházba is sikerült bejutnia egy ilyen kártevőnek - természetesen álcázva.
Ezen adatok alapján tehát határozottan kijelenthetjük, hogy az okostelefonok egyre gyakrabban kerülnek kiberbűnözők célpontjába, aminek az oka egyrészt az efféle készülékek elterjedése, másrészt pedig az, hogy egyre többen használják internetezésre is telefonjaikat, miközben rengeteg fontos vagy személyes információt tárolnak rajtuk ahhoz, hogy egy zsarolóvírus nagy üzletet tudjon csinálni belőlük.
Bár a zsarolóvírusok mértéke tehát növekszik - noha a fentiekben csak Androidos kutatásokat láthattatok, természetesen iOS-re is készülnek ilyen kártevők szép számmal -, azért nem kell rögtön megnyomni a pánik gombot.
Egyrészt például itt az Android 7.0, avagy a Nougat, amelyben már van integrált védelmi funkció Safety Binders név alatt, ami ha nem is lehetetleníti el, de megnehezíti hatékony támadási módszerek kidolgozását, ezen felül a rendszer képes megakadályozni az efféle kártevőket abban, hogy megváltoztassák például a PIN kódunkat vagy a képernyő lezárásáért felelős kódot, amivel ugyebár ezek a kártevők előszeretettel zártak ki minket gyakran a saját telefonunkból. Érdemes tehát emiatt is Nougatra frissítenünk, ha Androidos készülékünk van!
Mit tehetünk még?
Akár Android, akár iOS rendszer fut a telefonunkon, az alapvető körültekintésen felül rengeteg apró trükkel csökkenthetjük azt, hogy zsarolóvírus landoljon a készülékünkön. Ezek a következők:
Csak és kizárólag olyan alkalmazásokat telepítsünk, amelyek megbízható forrásból származnak!
Ha mégis szükségünk van erre, legalább figyeljünk oda rá, hogy milyen engedélyeket kérnek a telepítéskor!
Tegyünk fel vírusirtó szoftvert, amelyek többsége képes kiszűrni a legtöbb zsarolóvírust is!
Legyünk naprakészek az aktuális zsarolóvírusok kapcsán, és ügyeljünk jobban, ha átfogó kibertámadásról hallunk!
Ment a kedvencek közé.
