Minden macskaimádó, avagy boldog macskatulaj álmát válthatta valóra - legalábbis első látásra - a ZeroPointFive csapata első játékukkal, a négylábúakat középpontba helyező Losing Cats Way-el. Én tényleg nagyon nem számítottam egy olyan témájú mobiljátékra, ahol konkrétan be meg kell mentenünk macskákat és otthont építve nekik gondoskodni róluk.
A játék egésze egyáltalán nem bonyolult, eléggé casual játéknak nevezhető. A feladatunk, mint említettem "csupán" annyi, hogy az említett négylábúakat összeszedjük. Erre több módszert is kínál a játék. Leginkább mindenféle reflexeket igénylő csúszka-nyomogatós feladatokat kapunk, amikbe azért igencsak bele tudnék kötni.
Bociszemű kóbor cicánk hamarosan gazdira lel
Először is semmi utasítást, vagy tutorialt nem kapunk abban a tekintetben, hogy mégis mit és hogyan kéne csinálnunk. Így az elején leginkább csak végignézzük ahogy a bociszemű tekintetű macskák lesnek ránk, hogy ugyan már miért vagyunk olyan szívtelenek, hogy nem fogadjuk be őket?
Abban az esetben, ha nagy nehezen sikerül összeszednünk egy bolyhost, indul a szimulátor rész: építeni kell neki játszóteret, el kell nevezni, meg kell etetni és tiszta almot kell tennünk a kis dobozába. Részenként végignézve ezeket az építkezés egy picit fantáziátlan, mintha a játék nem engedné el a kezünket.
Ha kiválasztjuk ugyanis az általunk megépíteni kívánt épületrészt, akkor azt csak kijelölt helyre tudjuk letenni, saját magunktól nem tudjuk rendezgetni. Magának az építkezésnek szerintem amúgy sincs sok értelme, mert például állatkáinkat sosem látjuk ott rohangászni, de ez talán mellékes is kicsit. A névválasztás is picit röhej, mert oké, hogy be tudjuk írni a cica nevét, de minek.
Lánynevet kapott szegény, pedig kandúr
Na de hogy, az állat nemét előre nem jelzi nekünk a program, az tényleg poén. El is neveztem véletlen lánynévvel egyet kandúrt, mert csak később - valahol az etetés környékén - kaptam instrukciót arra, hogy valójában egy hímről van szó.
Az etetés és a "tisztába rakás" egy alapvetően tök jó dolog, de az alom előkészítése valami iszonyat szívás. Egyfelől az állatkánk nem lesz velünk elégedett, ha nem tudja elvégezni a dolgát, elvégre mi vagyunk a gazdi. Másfelől pedig valós idejű korlát van ezen az mechanikán.
Szóval, ha beöntjük például a zsák almot a dobozba, az legkorábban 6 óra múlva lesz használható... 6 óra, könyörgöm. Miért jó ez, de tényleg? Az pedig, hogy macskákat tényleg nem igazán lehet szerezni az kinyírja az egészet. Néhol a nálunk levőket be is kell oltani, meg ilyenek, de ezek elhanyagolható tényezők.
Mint az életben: imádják a jutifalatokat
Ami igazán szép a játékban, az a grafikai megvalósítás. Az anime stílusú grafika egyszerűen csodássá és végtelenül bolyhossá, egyszerűen simogatásra késztetőnek ábrázolja a cicákat, egyszerűen mérhetetlenül aranyosak a szereplők. Az összes ember is, nem csak a macskák, úgyhogy erre tényleg nem lehet panasz, de mint már oly" sokszor mondtam: kár hogy a szép játékkal nem lehet egy jót játszani.
Összességében vagy nagyon összecsapottnak vagy koncepció nélkülinek tűnik Losing Cat Way. Nem azzal van a baj, hogy nem lehet egy időkitöltő kis cukiság, hanem hogy nem lesz az. Egyszerűen semmilyen olyan mechanikája sincs, amire bátran merném mondani, hogy megéri a játékosok idejét, habár tény hogy egy alapvetően ingyenes játékról van szó.
Kár hogy tulajdonképpen semmi értelme az egésznek
Ilyenkor próbálok emlékeztetni mindenkit, hogy ha nincs elvárásunk a játékokkal, akkor nincs is miért húznunk a szánkat, ha időpazarlást kapunk helyette. Ellenben az a fejlesztő sem érdemel egy vasat sem, aki arra nem méltatott időt szánni, hogy egy játszható játékot rakjon össze.
Nem mellesleg valami "szívet melengető életút bejárásról" szól a Google Play-es marketingszöveg, ami úgy hazugság, ahogy van, szóval így érdemes állni a játékhoz is. Biztosra veszem, hogy a készítők egy nagyon aranyos kis világot alkottak meg, de talán picivel többet kellett volna vele foglalkozniuk.
A Losing Cats Way letöltése itt: Google Play | iOS AppStore