Mini DayZ játékteszt

A Mini DayZ ugyanis minden elemében a túlélésről szól, akárcsak a nagyobb testvér, ergo adott egy hatalmas, szabadon bejárható világ, valamint egy túlélő, akivel neki kell indulnunk a messzeségnek, a célunk pedig röhejesen egyszerű: próbáljunk meg minél tovább túlélni ezt a zombiktól hemzsegő világot, amihez szinte bármit bevethetünk, amit menet közben találunk.

A Mini DayZ egy izometrikus nézetből játszható alkotás, amely a manapság olyannyira divatos pixel art grafikai stílust alkalmazza, amitől engem már kiver a frász - hiszen úgy vélem, hogy egy végtelenül olcsó, igénytelen megoldás -, de szó-szó, a Bohemia alkotásának ez most jól áll. A játék minden esetben azzal kezdődik, hogy kapunk egy karaktert, akinek a gatyáján és a pólóján kívül kvázi semmi sincs a zsebében, így neki kell állnunk a véletlenszerűen generált pálya felfedezésének és aprólékos átkutatásának, miközben a lehető legtovább életben kellene maradnunk.

A kaland során nemcsak a zombik jelentenek ránk fenyegetést - akikkel automata harc van, de kábé annyira óvodás, hogy ezért minden fejlesztőnek kijárna egy kiadós tockos -, hanem az alapvető emberi szükségletek is, az éhség vagy a szomjúság, de például az általános életerőnk is el tud fogyni - pláne, ha belebotlunk egy nagy csapat élőhalottba. A pályákon egyébiránt érdemes lesz minden sarkot, házat, autót és egyebet átkutatni annak érdekében, hogy megtömjük a zsebünket étellel, kötszerrel és egyéb jóságokkal, hiszen ezek nélkül nem sokáig húznánk, noha érdemes kiemelni, hogy még akkor sem tudunk sok cuccot magunkkal vinni, ha hátizsákkal vágunk neki a kalandnak.

Természetesen hősünknek ruhákat, sisakokat, páncélokat és fegyvereket is találhatunk elszórtan a pályákon, amelyekkel könnyebb lesz a túlélés, de a leginkább szimpatikus opció alighanem a craftolás lehetősége volt, hiszen ezzel gyakran kisebb fejtörőket is meg lehet oldani, ha bizonyos alapelemekből újakat gyártunk. Bár mindez szép és jó, azért a Mini DayZ korántsem lopta be magát a szívünkbe annyira, amennyire szerettük volna. Kezdjük rögtön azzal, hogy a játéktér elképesztően üres, zombik mellett nagyon ritkán találkozunk más emberekkel, akiket szintén a gép irányít, de más játékosokkal sajnos esélyünk sincs cimborálni, pedig az lenne az igazán nagy élmény.

A másik problémás elem számomra az irányítás volt. Összességében kissé tehetetlennek éreztem magamat a pályán, és nemcsak azért, mert a virtuális joystick valahogy nem igazán akart működni, hanem mert túl kevés lehetőségünk van. Nincs lehetőségünk settenkedni, nem tudunk normálisan harcolni, egyszóval ennél azért egy kicsit jobban kidolgozott rendszert vártunk volna, noha pozitívum, hogy legalább a készítők teljesen ingyen adják alkotásukat, és nem tettek bele felesleges vásárolgatást, ami pluszban az idegeinkre ment volna.

Persze félreértés ne essék, a Mini DayZ egy nagyon jó játék, sőt ki merjük jelenteni, hogy az egyik legjobb túlélő címnek tekinthető, ellenben nekünk azért kicsit magasabbak voltak az elvárásaink, amit nem mindenhol tudtak megütni a készítők. A hangulat és az élmény azonban a helyén van, így aki a nagyobb testvért imádta, az bizonyára ezt is kedvelni fogja.

A Mini DayZ elérhető itt: Google Play | iOS App Store