Golfozás és szerepjáték; akárhogyan is forgatom, ez a két szó nehezen akar dűlőre jutni a kobakomban. Elsőre az jutott eszembe nekem, mint laikus játékosnak, hogy miközben vadul golfozunk, szinteket lehet lépni és tulajdonságokat növelni, mint például ütés erő, célzás és hasonlók, illetve képeségeket megnyitni, nem?
Mai tesztünk alanya, a Mini Gold RPG viszont azt mondja, hogy igen, ez egy jó ötlet, de a megvalósítás kissé máshogyan nézne ki. Ugyanis ebben a játékban nekünk csatákat kell megvívnunk szörnyek ellen, minden egyes pályán történő ütést követően. De azt mégis hogyan? Golfütőnkkel kell elnáspángolni goblinokat, trollokat, esetleg élőhalottakat? Szerencsére nem, lesznek erre külön emberkéink.
Mielőtt azonban túlságosan is előre rohannánk, el kell készítenünk saját avatárunkat. A pixelgrafikának hála teljesen mindegy, milyen mukit csinálunk, sok különbség nem lesz egyik és másik között. Ez a létrehozott karakter lesz a főemberünk, aki minden csatában jelen lesz. Őmellé felbérelhetünk maximum három csatlóst, akik átsegítik a megmérettetéseken. Erre szükség is lesz, ugyanis az ütközeteket egyedül nem lehet sokáig bírni.
A látványvilág talán nem a legoptimálisabb... minden összefolyik.
A harcok körökre osztottak és mindig a mi csapatunk kezd. Az irányítás itt eléggé kényelmetlen, nehézkes kilépni egy akcióból, macerás karaktert váltani, ráadásul, akinél közelharci fegyver van, az csak a hozzá legközelebbi ellenfelet támadhatja (kivéve a lándzsás, aki a sorban következő második célpontra is rávág). Az íjászok és a mágusok bárkit célozhatnak, de ez akkor is eléggé limitáló, és arcpirító, hisz az ellenség akármelyik emberünket megtámadhatja.
Ezek a lények egyébként leggyakrabban mutáns állatok, növények vagy zselékockák. A megjelenésük sokszor eléggé groteszk és néha kifejezetten irritáló is (főleg a bébiarcú fa, aki akkorát csap, hogy a hal adja a másikat). A mi oldalunk némivel színtelenebb: a fent említett mágusokon és íjászokon kívül közelharci jóbarátok is lehetnek mellettünk. Ezen pajtik felszerelése adott, nem tudunk rajtuk változtatni, ráadásul zsoldosok, szóval pénzért lehet őket csak foglalkoztatni.
Meg nem tudnám mondani, milyen felszerelésem van. De erős vagyok és az a lényeg.
A harcrendszer egyszerűnek tűnik, de hamar meglátjuk a rengeteg különböző felszereléstípust és a hozzájuk tartozó másodlagos bónuszokat. Több, mint harminc másodlagos érték létezik a játékban; azt hiszem, kicsit átestek a ló túloldalára a készítők. Ezeket tulajdonképpen képtelenség követni, így meg sem kíséreltem, és cserénél csak azt vettem figyelembe, hogy egy tárgy mennyire növeli meg az alap négy attribútumot (támadás, élet, mágikus erő, mana).
Ezt a négy értéket magunk is növelhetjük, ahogy lépkedjük a szinteket. Minden összecsapás után tapasztalati pontot kapunk, mely értelemszerűen szintlépéshez vezet és ilyenkor eggyel megnövelhetjük véglegesen valamelyik értékünket (nem csak egy futam erejéig; erről majd lejjebb). Ez kizárólag a főszereplőre érvényes, a csatlósok automatikus fejlődésen esnek át, ám csak akkor, ha a céhben, ahol le lehet őket szerződtetni, vettünk nekik egy szobát.
Van energiaköltögetés, de nem fog feltűnni.
És még a golfról szó sem esett. Szóval úgy fest ez a része a játékmenetnek, hogy különböző típusú pályákon kell végigmennünk, melyek lyukakból állnak. Ha teljesítjük az összes lyukat a megadott ütésszámon belül, akkor mehetünk a következő nagy pályára. Ahogyan haladunk a kihívás vége felé, annál macerásabb területeket kapunk, és egyre nehezebbé válik egy lyukat a limiten belül teljesíteni.
Ráadásul, mint ahogy fent már említettem, minden egyes ütés után harcolnunk kell, és embereink élete nem végtelen, főleg, ha nincs gyógyító a csapatban. Ha elhullanának, akkor egyszer fel tudjuk éleszteni őket egy reklám megtekintése után, de többször már nem. Miután betaláltunk az adott szekció lyukába, egy főellenséggel is meg kell küzdenünk. Ha sikerült a pálya felét teljesítenünk (tehát egy 18 részből álló pálya kilencedik lyukát), akkor nem kell az elejéről kezdenünk a futamot, ha elbukjuk, hanem a felétől is nekiindulhatunk újra.
Őőőő íme a csapat. Szerintem inkább menjünk tovább.
Ebből gondolom kikövetkeztettétek, hogy "roguelike" rendszerrel van dolgunk, így a vereség nem jelenti azt, hogy nem lett volna értelme egy próbának. Tárgyakat, XP-t és pénzt kapunk minden egyes összecsapás után, így tudjuk főmuftinkat fejleszteni, és a zsoldosok is egyre erősebbé válnak, főleg, ha van saját szobájuk. Az egyetlen igazán bosszantó dolog, amit fel tudnék hánytorgatni, az a találati esély sportszerűtlen mivolta.
A fegyverek úgy vannak kiegyensúlyozva, hogy az olyan nehéz gyilokok, mint a kétkezes pöröly, a buzogány, avagy a pallos nagyon kis eséllyel találnak be. Jó, egyszer landoljon a támadás és a célpont nem fogja azt megköszönni, de valamiért az ellenfél szinte mindig betalál, sebgés mértékétől függetlenül. Ezzel szemben pedig még a biztos esélyekkel ellátott fegyverekkel is gyakorta találtak mellé embereim. Szórakoztató így a játék, mondanom sem kell.
Mondanám, hogy szép és színes és szagos... de nem.
Függetlenül ettől, a fejlődés íve az jól látszódik. Egyre könnyebben le tudjuk tolni a trükkösebb lyukakat, az embereink is látványosan erősödnek, így végső soron minden kihívás legyűrhető, bár a játékmenet kissé monotonná válhat egy idő után. Ezen a pixeles prezentáció sem segít, bár szubjektív, hogy bejön-e nekünk ez a grafika, vagy sem. Nekem jelenesetben nem tetszett, ugyanis a karaktergenerálásnál némi részletgazdagságot szerettem volna látni. Arról nem is beszélve, hogy néhány tárgyról nem lehet megállapítani, hogy mi is az.
Azonban, végső soron, a Mini Gold RPG egy szolid alkotásra sikeredett. A menetek gyorsak, főleg, ha be van nyomva az automatikus csatázás, a golflabda ütlegelése gondolkozást igényel, a csapatunk összeállítása pedig sokszínűen megoldható, lévén, hogy rengeteg különféle fegyver van a játékban, melyekkel kedvünkre feldíszíthetjük a főkarakterünket. Így lesz az öt perc mellékhelyiséglátogatásból fél óra.
A Mini Golf RPG letöltése itt: Google Play | iOS App Store
