Polar Bear Rescue játékteszt

Kellemetlen, bár már maga a kifejezés, hogy jeges medve szimulátor, eléggé gyanúsan hangozhat. Ugyan volt már "szerencsém" aluljáró szimulátorhoz , úgyhogy én már ezen sem lepődtem volna meg, ám szerencsére a cikk címét adó alkotásban, a Polar Bear Rescue-ban, nem egy brumma úrnak/hölgynyek kell az életét leénünk, hanem csupán különféle pályákon fogjuk átsegíteni őt. Főhősünk egy tengeren úszkáló jégtáblán kezd, és egy nagyobb, szilárdabbnak tűnő platformra szeretne eljutni. A mi dolgunk, hogy fából készült blokkok felhasználásával utat alkossunk neki a cél felé.

Egy gyakorlatban úgy néz ki, hogy miután kiválasztottuk egy pályát az elérhetőek közül, a játék kidob minket a terepre, nekünk pedig a Tetris című, nagy sikerű játékból megismertekhez hasonló blokkokkal kell varázsolgatnunk. Ha kell, akkor némi forgatás után lehelyezzük azokat a tengeren úszkáló jégdarabok közé, és bumm, kész is mackó bandi menekülési útvonala. Ezután a medve ráérősen átcammog a kép jobb oldalán elhelyezkedő platformra, összegyűjtve az útjában lévő kék érméket, majd, mint aki jól végezte a dolgát, leül. Imádni való.

A maci nagyon szereti a jobb oldali irányt. Talán nem nehéz kitalálni, miért.

Azonban van egy-két szabály, amit be kell tartanunk a blokkok lehelyezésekor. Csak forgatni tudjuk őket, tükrözni nem, illetve a két szélének (tehát a legelső és a legutolsó kockarésznek, ugyanis ezeket a blokkokat kockák alkotják) érintkeznie kell egy-egy fehér jégtáblával, legyen szó egy vízben lebegőről, vagy a masszív célplatformról. Így már nem lesz olyan egyszerű a fejtörők megoldása, ráadásul később akadályok is belekontárkodhatnak terveinkbe.

Mondjuk a nehézségi szint így is rendkívül alacsonyan van, úgyhogy akadályok ide vagy oda, pár percnél többre egyik pályához sem lesz szükségünk. Ez érthető, ugyanis eme játék nem felnőtteknek készült, hanem kisgyerekeknek. Ráadásul, ha véletlenül elakadnánk, vagy tévedésből elveszítenénk egy blokkot (mert erre is van esély), akkor egy újraindítással meg lehet oldani minden felmerülő bajt. Ilyenkor a fent már említett kék érmék más helyeken jelenhetnek meg, de emiatt sose fájjon a fejünk, egyébként is majdhogynem képtelenség az összeset összegyűjteni egy pályán.

Ha egy blokk eleje és vége zölden ki van emelve, akkor le lehet rakni.

Ám ne gondoljuk azt, hogy teljesen figyelmen kívül hagyhatjuk ezen fizetőeszközt. Szükségünk lesz a pénzre, ugyanis amellett, hogy lerakási tanácsokat vehetünk (melyek megmutatják, hogy egy blokkot hová kell letennünk a siker érdekében), ha véletlenül elhasználtuk volna az ingyen kapott öt segítséget, de új pályák is érmékből vehetőek. Egyelőre hatvan szinten söpörhetünk végig gondtalanul, ám a lezárt negyvenöt pálya megnyitásához bizony újra kell játszani a már teljesítetteket, hogy elég zsetont szedegethessünk fel.

Persze, ha lusták vagyunk, akkor a készítők eldugtak néhány párszázas ajánlatot a játék mélyén, de ezek sosem ugranak bele az arcunkba (legnagyobb örömömre). Reklámokkal pedig két helyen találkozhatunk állítólag. Ha a megadott blokkmennyiséget átlépve szeretnénk plusz blokkokat kapni, illetve, ha 25 pénzre szeretnénk azonnal lecsapni (vélhetőleg naponta egyszer). Gyakorlatilag, azonban, ezek a linkek halottak, így hiába nyomogatjuk őket, nem fog semmi sem történni. Úgyhogy nincs lehetőség legálisan csalni, a sikerért bizony "meg kell küzdenünk".

Azonban, ha sárga a sziluett, akkor sajnos nem. Szipp.

De, mint tudjuk, annyira azért nem kell megerőltetnünk magunkat. Egyedül a Barents Sea pályacsokornál lesz szükségünk némi fejtörésre, mivel ezeken a szinteken gyakorta ki vannak számolva a blokkok, de igazi kihívást végső soron továbbra is csak gyerkőcöknek jelenthet. De legalább ez egy elfogadható módszer arra, hogy agyukat tornáztassuk.

Egy pályakollekció teljesítése után jegesmedve fotók nyílnak meg, melyeket kedvünkre nézegethetünk, és elgondolkozhatunk a játék üzenetén, mely a kihalás szélén álló jeges medvék élőhelyeinek drasztikus csökkenésére mutat rá. Hisz elolvadt a nagy jégtábla, amin szegény mackó eddig élt, ezért át kell mennie egy nagyobbra... ám ki tudja, mikor válik az is csupán egy pici platformmá. Mindez, persze, nincs explicit módon az orrunk alá dörgölve, hisz egy szerény, aranyos, visszafogott alkotással van dolgunk. Alapvetően rövid, de ha nem akarunk valós manit rákölteni, és össze akarjuk gyűjteni a pénzösszeget a Greenland-i pályák megnyitásához, akkor bizony jópár órát, napot el fogunk szórakozni eme alkotással.

De inkább hagyjuk meg ezt a lehetőséget gyermekünknek. A sarjaknak sokkal jobban be fog jönni a prezentáció is. A szimplisztikus ábrázolási mód, illetve a monoton, inkább ritmusra, semmint melódiára építő zenei felhozatal egy felnőttből nagyon hamar alvást válthat ki. Nekem szerencsém volt, mert én csupán félig vagyok felnőtt (bár a háziorvosom ezzel azért vitatkozna), így rendkívül ellenálló vagyok egy játék által gerjesztett unalom ellen.

Sokkal könnyebb célba érni, ha nem foglalkozunk a hajmeresztő helyekre rakott érmékkel.

Ha mindenképpen mi is ki akarjuk próbálni a Polar Bear Rescue-t, mert... csak, akkor egy kis trükkel tehetjük botrányosan nehézzé akármelyik pályát. Próbáljuk meg az összes érmét... oké, ez mondjuk sok esetben lehetetlen... akkor minél több érmét összeszedni. Mivel a medve mindig a lehető legrövidebb utat keresi és előnyben részesíti a jobb oldalra történő haladást, ezért gyakorta kapunk olyan helyszíneket, ahol még egy pénzdarabot sem fogunk tudni összeszedni komoly gondolkozás nélkül.

A végítélet pedig senkit sem fog meglepni: ha nagyon kicsi vagy, tetszeni fog, ha közepesen vagy kicsi, akkor talán, ha pedig olyan vén tengeri medve vagy, mint én, akkor inkább válassz egy rejtvényújságból egy feladatot. Vagy, amíg a gyerek nyomkodja a telefont, lopd el a legóit, és építs valami szépet. Én is ezt tettem, de mivel nincs gyerek ideát, ezért önmagamat kellett kirabolnom. Ezt később a rendőröknek mondjuk bajos volt megmagyarázni.

A Polar Bear Rescue egyelőre csak Android-ra érhető el, ám már készül iOS-re is.