A Resident Evil Survival Unit az Aniplex és a Joycity közös próbálkozása arra, hogy a túlélőhorror feszültségét stratégiai döntésekkel ötvözve új nézőpontból mutassák meg a Capcom jól ismert univerzumát. Egy pusztuló város közepén, néhány túlélővel a hátunk mögött kell bázist építenünk, erőforrást szereznünk és valós idejű harcokban helytállnunk. A játék azonban finoman sem hozza azt a szintet, amit egy ilyen cím mögött várnánk. A vizuális megvalósítás gyenge, a játékmenet gyorsan monotonná válik, és a Resident Evil hangulat csak nyomokban érezhető. A túlzásba vitt mikrotranzakciók pedig végképp elveszik az élét annak, ami akár egy izgalmas spin-off is lehetett volna a sorozat történetében.
A Resident Evil már évtizedek óta képes megújulni, de a Survival Unit most egészen más irányt vesz. Nemcsak a folyosókon rohangálunk félelemtől vezérelve, hanem stratégiai döntéseket hozunk. Nem egy elit ügynököt irányítunk, akit bedobnak a káosz közepébe, hanem sokkal inkább a tervezés és a bázisunk menedzselése kap kulcsszerepet. Nézzük is milyen lett!
A mobilos spin-offban mi irányíthatjuk a túlélőket, a bázist, a készleteket és azokat a döntéseket, amelyeknek sosem lesz ideális kimenetele. Ez a nézőpontváltás súlyt adhatna a játéknak, de valamiért mégsem működik. A történet a Resident Evil-univerzum egy alternatív ágában játszódik, ahol ugyan olyan ismerős arcok bukkannak fel mint Leon, Claire és Jill, de minden esemény új és különálló.. Ez valamennyire hozzátesz az atmoszférához, ha eltekintünk a komolyabb hibáktól.
A bázisépítés egy romos kastélyból indul, amely bármelyik pillanatban összedőlhetne. Ahogy elkezdjük fejleszteni, minden frissítés valódi változást hoz. Új helyiségekben gyúlnak fények, a műhelyek működésbe lépnek, a túlélők pedig benépesítik az addig üres terek sarkait. Úgy érezhetjük, hogy minden lépéssel közelebb kerülünk a túléléshez, de valójában csak gyenge stratégiai-elemeket pakoltak a játékba, és egy idő után borzalmasan lassan lehet haladni a fejlesztésekkel.
Ez Resident Evil akarna lenni
A kutatólaborokban gyógyszereket és fegyverfejlesztéseket készíthetünk, a mérnöki állomások pedig új védelmi eszközöket gyártanak. Az őrtornyok segítenek biztosítani a külső területet, a barakkok pedig növelik a csapatunk kapacitását. A kúria így alakul át lassan pusztuló romhalmazból egy valódi ellenállási szimbólummá. Ez még akár érdekes is lehetne, de rendkívül monoton és önismétlő a játékmenet.
A küldetések többféle formát kínálnak, például a fosztogató körutakon szerezhetjük meg a bázis fenntartásához szükséges nyersanyagokat és lőszert. Időnként azonban kapunk egy kis klasszikus Resident Evil-érzést is, amikor a kastély egy új részébe jutunk be, és olyankor a névtelen hősünkkel kell felfedezni a terepet, rejtvényeket oldunk meg, és szűk folyosókon élhetjük át a túlélés szorítását. Azonban ezekből jóval kevesebb jut, mert a játék fő fókuszát továbbra is a bázisépítés adja.
A látványvilág messze nem hozza azt, amit egy ekkora címtől várnánk. A bázisépítés nagyjából egy tíz évvel ezelőtti mobiljáték szintjét idézi, a környezetek fakók, és alig találni bennük részletet. A karaktermodellek ugyan még egész vállalhatók, de összességében nem jó ránézni a játékra, mert egyszerűen nem kapjuk meg azt az atmoszférát, ami egy Resident Evil spin-offtól alapelvárás lenne.
Egy kevés akciót azért kapunk
Ahogy mélyebbre jutunk a Resident Evil Survival Unitban, egyre világosabbá válik, hogy a játék erősen ráfekszik a pay-to-win modellre. Ráadásul sokszor kifejezetten rámenős, már-már kifosztó módon. Ahhoz, hogy például új hősöket szerezzünk vagy ne legyenek lassúak a fejlesztések, sajnos belekényszerít minket a mikrotranzakciókba.
Technikailag minden elérhető ingyenesen is, és egy darabig még élvezhető is a játék ritmusa, de ahogy haladunk előre, a fejlődés olyan lassúvá és egyhangúvá válik, hogy teljesen kifullad az élmény. Elvileg lehetne gyorsítani rajta költekezéssel, de a rendszer felépítése miatt valószínűleg úgy sem lenne sokkal jobb, így könnyen belefáradhatunk a játékmenetbe.
Aki a sztori miatt vágná bele, az is könnyen csalódhat. A történet egyszerűen nem jut sehova, mert nem érünk a végére, nincs is igazán vége, és ami még rosszabb, útközben sem kínál semmi olyat, amit ne láttunk volna már számtalan Resident Evil-játékban. A narratíva félkésznek érződik, mintha egy kampány bevezetője lenne, amelyet sosem fejeztek be, és ez pedig egy ilyen nagy név alatt különösen kiábrándító.
Köszönöm, nem kérek semmit
A jelenlegi formájában a Resident Evil Survival Unit messze nem azt nyújtja, amit a rajongók joggal vártak volna. A visszajelzések alapján nem az a gond, hogy a készítők stratégiai játékot próbáltak eladni egy akcióorientált sorozat közönségének, hanem az, hogy egy gyengén összerakott, félkész élményt kaptunk. A technikai hibák, a kiegyensúlyozatlanság és a tartalmi hiányosságok miatt a játék nem tudja betölteni azt a szerepet, amit a márkanév és a koncepció indokolna.
A Resident Evil Survival Unit mögött rengeteg potenciál és egy erős franchise áll, de ezeket a játék jelenleg nem képes érvényesíteni. A történet hiánya, a fizetős falak és az állandó költési kényszer együtt olyan terhet rak a játékélményre, amit nehéz jó szívvel ajánlani. Néhány jó pillanat ellenére az összkép inkább túlnyomórészt csalódást keltő.
A Resident Evil Survival Unit letöltése itt: Google Play | iOS App Store.
