Azonban rábukkantam egy meglepetést okozó képviselőjére a zsánernek. Már a címe is rendkívül mókás: Sliding Seas. Há', de feöneök, há' mégis mi a tyúkhúrszotymárékot jelet az, hogy csúszkáló tengerek? Nos, pontosan ezt jelenti: a játéktér mezőkből áll, melyeket lehet cserélgetni egymással (csak a szomszédosokat), és melyek nagy része tenger, valóban. Ha pedig összeolvadnak, akkor csúszkálnak.
Ez elsőre kicsit zavarosnak tűnhet (kicsit?), úgyhogy lássuk, pontosan mit is kell csinálnia a szegény játékosnak. A pályák négyzet alakú szeletekre vannak felosztva. A szeletek különféle színekkel vannak ellátva, és ha egy sorban több ugyanolyan színűt szedünk össze (minimum hármat), akkor azok összeolvadnak egy más színű szeletté.
A örvény hatás néhány kör után forgat egyet a pályán. Hasznos.
A színsorrend nem véletlenszerű, azonban leírás helyett inkább egy példával élnék. A legelső mezőfajta a mélytenger, ami sötétkéken virít a pályán. Ha sikerül három, vagy több ilyet egymás mellé tenni, akkor egy mezővé olvadnak (a legutolsó odaillesztett szeletben válnak eggyé), és kicsit világosabb kékké változik a színe a kapott négyzetnek. Ezt hívjuk középtengernek (legalábbis én így hívom).
Három vagy több középtengerből lesz a magas tenger (még világosabb kék), a magas tengert a sekélyes követi (legvilágosabb kék), melyek után a szárazföldi mezők jönnek (homokpart, tisztás, dombság, fennsík). Ez így szép és jó, de mégis mi a frászkarikáért akarnék én tengerből szárazföldet csinálni? Reprodukálni szeretnénk a globális felmelegedést? Nagyon jó gondolat, de nem; csupán hajótörötteket kell így kimentenünk a tengerből.
Igen, élelmiszerbolt... a szigeten, amit én népesítettem be hajótöröttekkel.
Legtöbb esetben. Vannak persze más pályafajták is: például az egyiknél a hajótöröttek le vannak tojva, és csak a cuccaikat kell kiszedni a vízből, de van, mikor házakat is kell építeni nekik, nem elég csak a szárazföldre juttatni őket. Jogos kérdés, azonban, hogy mégis hogyan fog egy vízben csapkodó áldozat szárazföldre kerülni? Úgy, hogy ők is mezőkön helyezkednek el. Ha fúzióra lép az a mező többivel, akkor a létrejövő négyzetbe a hajótörött is belekerül, akár többedmagával.
Azonban, mint ahogy az imént említettem, sok esetben a partra juttatás nem elegendő a hálátlan embereknek, nekik házikó is kell, mert a homokban fetrengve várni a megmentő hajót az túl degradáló. Kunyhót, illetve tutajt (erről majd lejjebb) úgy lehet létrehozni, ha négy mezőt (vagy többet) varázsolunk eggyé. Ha ezek tengeri szeletek, akkor tutajt kapunk, a szárazföldiek pedig házat eredményeznek. Egy pálya akkor ér véget, ha sikerül az adott feladatot teljesíteni (ments ki X számú ember, tedd őket házba, törjél ki egy adott mennyiségű kincset stb.).
Kombózhatunk akár öt mezőt is, a ház/tutaj megjelenésén kívül más csoda nem történik.
Sok esetben nem leszünk limitálva körszám által, aminek rendkívül hálás voltam; tisztelet a kivételnek. Például a kincsgyűjtögetős pályákon van körszámláló, ugyanis a drágaságokat tartalmazó ládákat körülöttük történő mezőpárosítással lehet feltörni. Ezek a kincses mezők nem tudnak "beragadni", így, ha nincs körlimit, akkor nincs semmi kihívás sem. Nem úgy az embereknél, ahol bizony van lehetőség (bár nem túl sok) elérhetetlenné tenni egy-egy hajótöröttet.
Megjegyzem, ilyenbe egyszer sem futottam, ugyanis, ha nincs mező, amit kombinálni tudunk, akkor a rendszer megkeveri azokat, illetve kibővíti a pályát extra területtel. Ám a játék tisztában van ezzel a ténnyel, így ha túl sokáig hagyjuk az emberkéket a vízben, vagy a homokban, akkor elindul egy visszaszámlálás fejük felett. Ha nem sikerül időben tutajt tolni hátsójuk alá, vagy házikóba beleszuszakolni őket (attól függ, milyen mezőn ücsörögnek), akkor megfulladnak vagy odakozmálnak a napon, tudja a manó; minden esetre "Game Over" és kezdhetjük elölről a pályát.
A kincskereső pályák teljesítése után különféle díszekkel (növényekkel) is elláthatjuk szigetünket.
Vagy nem. Ha van elég gyémántunk (prémium lóvé), akkor folytathatjuk a játékot. Öt életünk van, melyek hosszú percek, órák alatt töltődnek vissza, úgyhogy ez egy vonzó lehetőségnek tűnhet. Ettől függetlenül én inkább életfeltöltésre, vagy bónuszképesség (embereket ide-oda rángató mágnes, mezőrobbantó, akadályeltávolító rakéta stb.) vásárlására pazarolnám a nehezen megkeresett drágaköveket. Gyémántot egyébként kincskereső pályákon kapunk biztosan; embermentősöknél csak akkor, ha túlléptük a győzelemhez szükséges mennyiséget (például 10 mukit mentettünk meg a 9 helyett), illetve, ha VIP-t is kiszedtünk a tengerből.
A VIP-k érdekesek; a szigethez kapcsolhatók, ahová elhurcolja az embereket a teljesített pályák után a mentőhajó. Bizonyos emberszám elérése után bővül a szigetünk (hisz a föld a semmiből terem, mint ahogyan azt mindenki tudja), és épületeket is felhúzhatunk ilyenkor. Ezek üzemeltetéséhez kellenek a VIP manusok, kikből, ha egy adott mennyiséget összegyűjtünk, akkor jár a jutifalat.
A rakéta bónusz a kincsesládák feltöréset teszi könnyebbé.
Igencsak meglepett engem ez a játék. A nem hétköznapi struktúra, a Match-3 stílus érdekes köntösbe bújtatása és a gördülékeny pályaszerkesztés igencsak addiktívvá varázsolják eme alkotást. A prezentáció ugyan eléggé semmis; a grafika egyszerű, a zene pedig irritáló, de ezek nem nagyon rontottak a játékélményen. Különféle pályatípusok, környezeti akadályok, versenyfutás az idővel, ami ritkán van körszámhoz kötve; igen, lájkolom.
Ha el tudunk vonatkoztatni az abszurd premisszától, illetve a szigetünk nonszensz struktúrájától, akkor egy igencsak szolid játékhoz lesz szerencsénk. Nem hittem volna, hogy több ezer Candy Crush, Bubble Witch Saga és Simon's Cat pálya után egy Match-3 játék ennyire magával tud ragadni. Azt hittem, kinőttem ebből a förtelemből; de ez is csak azt mutatja, hogy ha van jó ötlet, akkor még a bejáratott, ismerős recepteket is le lehet újra tolni a torkunkon. És szeretni is fogjuk. Őőő rossz az, aki rosszra gondol...
A Sliding Seas letöltése itt: Google Play | iOS App Store