Végre hosszú várakozás után megjelent a a széria új darabja, és szavakba nem tudom önteni, mennyire hálás vagyok a Com2uS csapatának, azért amit műveltek a Summoners War következő epizódjával, a Chronicles-szel. Elképesztően lapos mobiljáték felhozatal van mögöttünk, hónapok óta várok már egy ilyen mobiljátékot: régóta várom, hogy dicsérhessek valamit, nos... Március idusán ez végre meg is történik.
Ismét új hónap, ismét egy MMO, de csak nyugalom, most kivételesen egy valódi gyöngyszemmel van dolgunk. Nagyon lelombozódott a hangulatom, amikor leültem a Chronicles elé, mert megláttam, hogy ismét egy nyílt világú online-szerepjátékról van szó és mivel mostanra már mindenki tudhatja milyen tapasztalatom van a műfajjal, talán okkal húztam a számat.
Nem vagyok előítéletes, a legrosszabb játékokkal is játszom jópár órát, adott esetben napot egy fel-fele arányban objektív és szubjektív cikk miatt. Hatalmas meglepetésemre a Summoners War szériában harmadikként elkészült előzmény sztori egy iszonyúan jó példája annak, hogyan kell manapság MMORPG játékot készíteni.
A hasonló játékokkal a fő problémám a történetvezetés teljes hiánya, a rossz optimalizáció, a túlszexualizált női karakterek, az automata harc és a borzalom harcrendszer. Nem mondom, hogy ezekre mind 10/10-es választ kínál a legújabb Summoners War játék, de hogy a fejlesztők ezek közül rengeteget igencsak jól tálaltak, az tuti.
Ritka szép látványvilág tárul elénk
Ami először kis mosolyra ferdítette a számat, már maga a kezdés. Kifejezetten szépen megvalósított bevezetővel kezd a játék, ami azért nagy szó a szememben. Egyfelől nem látok ilyet gyakran mobiljátékban, sőt úgy összességében több platformon megjelenő MMO-kban sem. Igényes kivitelezés, igényes munka, nagyon meghozza a hangulatot a játékhoz.
Persze elvétve találni pár címet cutscenes videókkal, de azok gyenge minőségűek többségében. Cuki, anime-szerű karaktereket vonultatott fel ez a kis videó, megismerhettük az alapkoncepciót és azt kell mondjam, alig vártam, hogy részese legyek ennek a történetnek.
Nem egy mély kezdésről van szó, annyi a dolog lényege, hogy egy idegen erő serege támadja meg a királyságot és őket kéne elintéznünk. A prológusban nyilván semmi sem oldódik meg, csak több lesz a gond, de utána indul az igazán MMO hangulat. Nyílt világ, rengeteg segítő és szövetséges, extra képességek, több fegyver, szintlépés és nagyon nagyon hosszú főtörténet.
A harc pontosan annyira nehéz hogy még ne unjuk meg
Hazudnék, ha azt állítanám a végére értem, mert még a közelében sem vagyok ennek szerintem. Mondjuk annyit nem is játszottam még vele, de az a helyzet, hogy a játék története ACT részekre van felosztva (nem tudni ebből mennyi van összesen). Az első ACT pedig például 43 darab fejezetre van osztva.
43 fejezet egyesével nem hosszú, de egyben simán 1,5-2 órásra is duzzadhat egy ilyen etap leküzdése.
A játékmenetet tekintve először három karakter közül tudunk választani, akiknek a képességeik eltérőek, a stílusunknak megfelelőt kiválasztva pedig egy nagyon érdekes kaland veszi kezdetét. Külső nézetből követhetjük karakterünket és az őt segítő lényeket.
Támadásaink igen sokrétűek, mert bár egy fegyverhez csupán három időlimites képesség tartozik, még három másik fegyver is lehet nálunk szintén ennyi, vagyis összesen 12 képességgel karöltve. A fegyverek közötti váltogatással automatikusan képességet is váltunk, egymás skilljeivel nem használhatóak a fegyverek.
Egész jól testreszabhatók karaktereink
Harc tekintetében van kitérés és ugrás is, utóbbi limit nélkül, ám a dodge elég komoly időt, kb. 20 másodpercnyi várakozást követel meg a játékostól. Nagyon fura, hogy ennyire ritkán tudunk csak kitérni, mert többségében nem egy ellenfél lesz ellenünk, ezért erre amúgy eléggé nagy szükségünk lenne.
Ennek kompenzálására kerülnek oldalunkra különböző varázslények és állatok, akik fejenként kétféle, különböző képességgel rendelkeznek, melyek erőssége szintén fejleszthető. Karakterünket, állatainkat, illetve a skilljeinket a haladásunkért kapott kék tárolókkal tudjuk fejleszteni, melyet természetesen nagyon fontos megtenni.
Amivel beszippant ez a játék, az a szabadság érzése. Hihetetlen mennyire nem fogja a kezünket, mehetünk akármerre nyilván, mint a legtöbb MMO-ban, de kérdezem én: Ha ez mindig így lenne feltűnne, hogy ez jellemző itt? Feltehetően nem. A harcrendszer nagyon egyszerű lett, a kombók animációja nagyon látványos, öröm ebben a játékban bárkivel harcolni.
Megérte rá várni, a Summoners War: Chronicles nagyszerű élmény
Ami egy kicsit bántott, az az optimalizálás. Viszonylag erős készülékem van, viszont iszonyatosan hamarosan képes elfáradni a játéktól a készülék. A grafikai beállítások levétele némileg segít ezen, szóval ha a képek alapján csúnyának tartanátok a játékot, feltehetően az átlag mobiljátékosoknak ezzel kell barátkozniuk.
Szóval emiatt húztam picit a számat, de a szerintem még így is szép grafika bőven kárpótolt ezért, nem beszélve a pazar animációkról, amelyek most először egy ilyen játékban hangulati elemként is megjelennek.
Azt kell mondjam, már kezdtem feladni a reményt nem csak az MMO-kat tekintve, hanem úgy általában a nyílt világú mobiljátékokat is. Azt hittem már sosem fog megszületni egy ízig-vérig olyan cím, amelyen látszik a törődés és az igény a változásra, a fejlődésre. Addig éljek, végig fogom nyomni ennek a főtörténetét, mert került bele annyi munka, amennyit így kell megtérítsek.
A Summoners War: Chronicles letöltése itt: Google Play | iOS App Store
