Leonardo Da Vinci-ről gondolom mindenki hallott már, ha nem is feltétlenül a világtörténelem révén, akkor a Tini Nindzsa Teknőcök jóvoltából. És anyám azt mondta, hogy a rajzfilmek csak butítanak. Arról viszont már nem számolt be ez a nagysikerű sorozat, hogy Da Vinci-nek volt egy jóbarátja, aki egyben a tanítványa is volt.
Még egy pont a szórakoztatóipari termékeknek, ugyanis a The House of Da Vinci játéksorozatból erre is fény derül, bár sokkal több okító aspektusra ne számítsunk a szériától, melynek a harmadik, és egyben az utolsó, része kerül ma terítékre. Egylőre csak PC-re és iOS-re jelent meg a The House of Da Vinci 3, a Google Play-es verzió legkésőbb szeptemberben kerül a polcokra; a Nintendo Switch-es és Mac-es változatokról még nincs hír.
Akinek nem volt szerencséje ehhez a franchise-hoz, annak néhány szóval bemutatnám a premisszát. A House of Da Vinci játékok sztoriorientált, fejtörőkkel telített alkotások. A címszereplő személy barátját és tanítványát alakítja a játékos, kinek neve Giacomo (bár a történelem szerint Francesco Melzi-nek hívták), és feladata felgöngyölíteni a mesterét, illetve az itáliai elitet belengő titokzatos ügyeket.
Hát a karikás formába gömböt kell beletenni... nem?
A jól bevált struktúra a sorozatnak ezen legújabb részében sem változott, de nem is volt rá igazán szükség. Továbbra is színes helyszínek, érdekes fejtörők és egy relatíve megfogó sztori várja a kalandorokat. Némi időutazásos érdekességet is kapunk, ami úgy jelenik meg, hogy a múltat megváltoztatva befolyásolhatjuk a jelent.
Alapvetően nincs túlbonyolítva a felépítés. Mindegy egyes pálya ugyanarról szól: be kell járnunk egy területet, összeszedve az ott található nyomokat, majd azokat felhasználva szabaddá kell tenni az utat a következő jelenethez. Egy jegyzetfüzet is van a főszereplő tulajdonában, melyben a történetet vezeti, úgymond, és megőrzi a talált dokumentumokat.
A jegyzetfüzetben követni tudjuk a sztorit.
Ám a prezentáció és az egyedi fejtörők mindegyik jelenetet emlékezetessé varázsolnak, legyen szó beltéri vagy kültéri részről. Az irányítást a House of the Dead-éhez tudnám hasonlítani azzal a különbséggel, hogy ott magától haladt a karakter, míg itt mi döntjük el, mikor mozdul Giacomo fix kameranézettel a lehatárolt pályarészek között. A különböző részekben persze mi irányítjuk már a kamerát.
Erre szükség is lesz, mert egyes tárgyak jól elbújtak és mindegyiknek meglesz a maga haszna, egyik sem fog feleslegesnek érződni, ergo nem hagyhatunk hátra semmit sem. Különféle ujjmozdulatokkal manipulálhatjuk a környezetet, illetve megleshetjük a táskánkban lévő cuccokat közelebbről is. Alkalomadtán ez is elég, hisz lehet, hogy csupán egy levelet, vagy kulcsot kell kiemelnünk egy-egy eszközből.
A kék fény mindig ott van és segít... még ha mi a lakatot meg akarjuk késelni.
Továbbá a fejtörőknél sem kell mindig használnunk egy már összegyűjtött tárgyat. Előfordulhat, hogy csupán meg kell toljuk az adott célpontot, bár általában azért egy kis "segítség" kelleni szokott (csillárral megütni egy szobrot, például, mielőtt átlökjük azt a falon). Maguk a puzzle-ök nem mindig egyértelműek, de egyiket sem találtam olyan súlyosnak, hogy órákig leragadtam volna. Szerencsére.
Viszont nem is olyan egyszerűek, hogy egy perc alatt végig lehessen rohanni egy-egy jeleneten. Cserébe viszont nincs tanácsadási rendszer, úgyhogy nem lehet reklám-kukkolással megkönnyíteni a kihívást. Mondjuk meg is lennék lepődve, ha egy fizetős mobiljátékban ilyesmik felvetnék a fejüket.
Az időmanipuláló kis szerkentyű, melynek az összeépítése lesz a játékos legelső feladata, nem csak arra jó, hogy visszadobja Giacomo-t a múltba egy tér-időkapu segítségével, hanem a feladatoknál is segítségünkre lehet. Egyes fejtörőknél világító kék jeleket jelenít meg ez az eszköz, melyek segítségül szolgálnak a megfejtésben.
Őőő pfff ha nem megy a gondolkodás, akkor nyomkodás lesz a vége. Nem tapasztalatból mondom.
Ezt nem könnyű elképzelni, úgyhogy lássuk egy példát. Teszem azt, van egy képkeret, mely egy rajzolóállványra van ráerősítve. Ezen a kereten nyolc tárcsa van, amik igazából nyilak. Ezeket tekergethetjük bármerre, ameddig a nyilak a kép felé mutatnak. Azonban honnan tudjuk, hogy merre kell csavarni őket?
Nos, a felvillanó kék csíkok mutatják, miként kell állítani a tárcsákat. A csíkok iránya határozza meg, hogy a hozzájuk tartozó tekergőt pontosan merre kell csavarni. Miután sikerült helyre rakni az összeset, a képkeret felcsúszik és az állvány oldalából kisiklik egy kis harangocska, melyben egy kulcs van elbújtatva. Izé spoiler alert.
A helyszínek szépek, hangulatosak.
Aminek kíváltképp örültem, az volt, hogy egyik puzzle sem érződött idegennek vagy mesterkéltnek. Tény, találkozni fogunk itt-ott anakronisztikusnak ható berendezésekkel, de Da Vinci egy idejét meghaladó zseni volt, ki tudja, miket kreált volna, ha lett volna több ideje. Ráadásul ezek az egzotikus tákolmányok csak teljesebbé varázsolják az egyébként is fantasztikus hangulatot, úgyhogy engem nem zavart ez.
A The House of Da Vinci 3 hozza mindazt, amit a rajongó elvár a sorozattól és még többet. Nehezemre esett letenni eme játékot, olyan mértékben szippantott magába. Rég éreztem már azt, hogy nem óhajtok lefeküdni, pedig már hajnali öt óra volt; ez a móka el tudta velem hitetni, hogy kibírok egy éjszakát alvás nélkül. Annak ellenére, hogy másnap suli van. És prezentálnom kell. És nincs kész az anyag. Meg úgy semmi sem.
A The House of Da Vinci 3 letöltése itt: iOS App Store | Google Play-en legkésőbb szeptemberben lesz elérhető
