Woven Pocket Edition játékteszt

Mai játékunk, a Woven Pocket Edition, nem ilyen. Klasszikus alapokat követő alkotással van dolgunk, mely már több mint két éve jelen van a videojátékos világban, ugyanis számítógépeken és konzolokon már 2019 óta elérhető. Egy elvont, ám rendkívül színes világba kalauzolnak el minket a készítők, ahol egy plüssállat és egy drón kalandjainak lehetünk szemtanúi. Stuffy és Glitch életét eltérő "problémák" teszik nehézkessé, ám tudják az első számú szabályt a sikertörténethez: egymást segítve könnyebb eljutni a célhoz.

Stuffy legnagyobb baja, hogy figyelemzavarban szenved, és nagyon könnyedén eltereli őt egy csinos pillangó is a tervezett útjáról, Glitch-nek pedig memóriahiánya van, így nem tudja a válaszokat az igazán égető kérdésekre, mint például hogyan lehet eljutni a Holdra, illetve miért van a környezet tele érdekes fémeszközökkel. Ezekből látható, hogy a sztori nem éppen a legkomolyabb, ám nem is kell túl komolyan venni ezeket a célokat. A narrátor szavai gyakran ismételgetik, elvont megfogalmazással, a második számú szabályt a sikertörténethez: sok esetben az út fontosabb, mint a vég.

A gazellalábú, valamilyen farkú malac harmadik típusú találkozása a bálnával.

Hogy is néz mindez ki? Különféle világokat kell bejárnunk Stuffy-val, miközben Glitch körülöttünk repked, és puzzle-ök megoldásában segít, illetve gyűjthető szín- és mintafajtákat vesz fel a memóriájába. Azonban előfordul, hogy némely fejtörőhöz kevés lesz fémes barátunk, így alkalmanként Stuffy-nak alakot kell váltania, amit füstölő masináknál tud megtenni.

Ez gyakorlatban úgy fest, hogy Stuffy fejét, karjait, lábait és testét átalakíthatjuk, feltéve, ha sikerült szert tenni különféle tervrajzokra (ezeket más fejtörők megoldásával nyerhetjük el). Így akár egy elefánt fejű, malaclábú, szarvas karú plüssé is tudjuk hősünket varázsolni, olyan színekkel ellátva, amilyeneket már Glitch-csel összegyűjtöttünk. Azonban a külalakváltás nem csak esztétikai változatosságot jelent, hanem különféle speciális képességekre is szert tud így tenni Frankenstein plüssállata.

Zenedobozok "megfejtésével" szerezhetünk tervrajzokat új állatformákhoz.

Ezen időleges adottságok segítségével gyerekjáték lesz legyűrni a minket céljaink elérésében gátló akadályokat. Mindezt a könnyed irányítás is támogatja. A kamerát az ujjunk képernyőn való húzogatásával tudjuk forgatni, és nyomással lehet kijelölni Stuffy sétájának új állomását. Glitch mindig mutatni fogja, hogy ahol épp állunk, ott milyen speciális képességet tudunk használni, melyeket pedig gombok formájában találhatunk a kép alján.

Az útvonal-keresgélés rendkívül jól meg van oldva ebben az alkotásban. Stuffy mindig megtalálja a legoptimálisabb utat a kijelölt helyre, és csupán egyszer szaladtam bele valami bug-ba, melynek hála beragadtam egy helyre, látszólag minden ok nélkül. Szerencsére gyakran ment a játék, így az újraindítás sosem lesz veszteséges. Mondjuk a mentés gyakori mivolta nem feltétlenül a legjobb dolog, bár a manuális "save" lehetőségének hiánya az, ami igazán bosszantó alkalomadtán.

Virágok és más lények, illetve felületek szkennelése bővíti a színpalettánkat...

Az indok pedig egyszerű: az epizódok egyik pillanatról a másikra véget érhetnek, ami azt is jelenti, hogy az összes még nem összegyűjtött extrához megszűnik a hozzáférésünk az adott világban, ugyanis nincs lehetőség később visszamenni. Szerencsére lehet sejteni egy fejezet végének közeledtét; a következő epizódhoz vezető átjárók, barlangok igencsak látványosak, és kicsit még ijesztőek is. Jujj, foga van a barlangszájnak, biztos benne lakik Hókuszpók (vagy valamilyen pók).

Ettől függetlenül a játékmenet rendkívül relaxáló. Nem igazán fogunk elakadni sehol, a puzzle-ök nincsenek túlkomplikálva, egyedül csinosan megalkotott világokban történő kincskeresés fogja legtöbb időnket elvenni. A pályaszerkesztés nem lineáris, a területek tágasak, sok úttal, így a titkokat csak úgy fogjuk tudni előásni, hogy ha az utolsó négyzetcentiméterig bejárjuk, ami bejárható. A történet, mint ahogyan ezt már fent említettem, inkább másodlagos szerepet tölt be.

... melyeket a "varrógépeknél" hasznosíthatunk.

Elég türelemmel és odafigyeléssel megtalálhatjuk mindegyik összeszedhető szín-mintát, megtudhatjuk, hogy Stuffy családjával mi történt, Glitch emlékeit is visszaszerezhetjük, és talán még arra is fény fog derülni, hogy miért néz ki úgy a világ, mint a Trollok mozifilmben. Tetszetős, színes, mintás szövetekből áll a környezet, gombokkal és fémtákolmányokkal tarkítva; szemet gyönyörködtető... volna, ha grafika maga nem lenne ennyire darabos.

Nem tudok biztosat mondani, de sanda gyanúm, hogy fogták a korábbi verziót és addig rontották a felbontását, ameddig elfogadhatóan nem futott a telefonokon. Ebből kifolyólag nem lesz meg az a vizuális élvezet, mely a számítógépes és konzolos változatoknál jelen van, de szerencsére a hangok, a zene és a narrátor nem változtak.

Tisztára 90-es évek hangulat. Vagy rossz szemüveget vettem fel.

Alapvetően ingyenesen le lehet tölteni a játékot, ami meglephető lehet, ugyanis a minimum 20 euróért megy eme alkotás 2019-es kiadása. Felmerülhet a kérdés, hogy mégis hogyan hoz ez a játék pénzt a fejlesztők kasszájába? Nos, úgy, hogy csupán az első epizódot játszhatjuk ingyen, a többiért bizony már nyitni kell a tárcát. Jó, 2290 forint nem a világvége, arról nem is beszélve, hogy a játék az utolsó fillérig megéri a pénzét, azonban ezt igazán közölhették volna valahol.

Ám ettől függetlenül csak ajánlani tudom a Woven Pocket Edition-t. Tény és való, hogy rétegjátékról van szó, azonban tökéletes lehet kicsiknek, kalandoroknak, illetve bárkinek, aki egy hosszú nap után hátra szeretne dőlni, és fel szeretne fedezni egy mesés világot, miközben a színek és a formák művészi összhatását élvezi. A Nintendo 64-es grafikát pedig én elnézem az alkotóknak; nem borzalmas, csupán finoman szólva is meghökkentő. Pont, mint az életem.

A Woven Pocket Edition letöltése itt: Google Play | iOS App Store