Valós idejű stratégiai játékokkal (RTS) nem igazán találkozni manapság, nemhogy telefonos felületeken, de egyéb platformokon sem. A fénykoruk a kétezres években volt, és a klasszikus címekre mindenki emlékszik: Age of Empires, Age of Mythology, Command and Conquer, Empire Earth, Warcraft 3, Starcraft...
Azóta megváltozott a játékos társadalom. Sokkal inkább a gyors partikra került a hangsúly, lévén, hogy kevesebb idejük van a játékosoknak manapság. Ezért, hogy minél több partit le tudjanak játszani, fel kell pörgetni a játékokat is. A MOBÁ-k, a Battle Royale stílusú mókák és a pár perces menetekből álló FPS alkotások vették át az RTS-ek helyét, és szépen, lassan lehullott eme nagy műfaj az árnyak világába.
Ez persze nem jelenti azt, hogy teljesen leáldozott a koruk és megszűnt a létjogosultságuk az RTS-eknek. Az Age of Empires sorozat továbbra is harcol, a Company of Heroes szériának nemsokára kijön a harmadik része és telefonokon is akad el-elszórva néhány gondolkodós, taktikázós játék, mint például mai tesztünk alanya, a Xeno Command. Bár ez sem egy nyersen stratégiai móka, ugyanis rouge-like elemek is megtalálhatóak benne.
Fent a piros csík mutatja a főépületünk életét. Az nem fog soha regenerálódni (csak egy kampány befejezésekor).
Eme program sajnos és szerencsére fizetős. Azért jó ez, mert nincs telenyomva irritáló mikrotranzakciókkal és reklámokkal, viszont cserébe ki kell nyitnunk a súlytalanságban szenvedő pénztárcánkat, de szerény véleményem szerint megéri, ugyanis a ChillyRoom nevű készítőcsapat egy érdekes koncepciót hozott el a játékosoknak. Hogyan festene egy stratégiai játék, ahol egy küldetés elbukása az egész kampány újrakezdésével járna?
Ez egy kétélű fegyver, hisz senki sem örül annak, ha a saját képességeitől függetlenül azt mondja a játék, hogy vissza a startmezőre, majd akkor mehetsz tovább, ha veszel elég fejlesztést és szerencsésebb pályastruktúrát kapsz. Azonban, ha jól implementálják, akkor marad elég lelkesedés az "elszenvedőben" ahhoz, hogy nekimenjen újra a kihívásnak. Nos, a Xeno Command kissé érdekesen alkalmazza ezt a játékmechanikát.
Nyersanyag mellett helyet is foglalnak a katonák. Maximum 40 szabad helyünk lehet.
Négy frakció közül válogathatunk, kiket anime stílusú szereplők, úgynevezett hősök reprezentálnak. Túl sok különbség nincs egyiknél sem az alapfelállást tekintve: épületeket kell felhúzni, egységeket toborozni, majd teljesíteni az adott küldetés feladatát a győzelemhez. A különböző frakciók, persze, más-más katonafélékkel rendelkeznek: az egyiknél több a támogató, a másiknál inkább robotból van sok, a harmadik nem tud mindig építeni, de cserébe azonnal felhúzza a házikóit, a negyediknél pedig "kísértetiesebb" egységek figyelnek.
A legelső kihívás megtalálni a számunkra testhez álló frakciót, ugyanis velük lesz az igazán zökkenőmentes a pályákon történő végigrombolás. Viszont első ránézésre nem tűnik annyira rouge-like-nak a felépítés, hisz nem tarthatunk meg semmit az előző futamból szerzett technológiákból vagy tárgyakból. Tulajdonképpen csupaszon indítunk minden egyes partit.
Minden teljesített pálya után választhatunk egy tech bónuszt.
Az egyedüli fejlődés a frakció, avagy a hősünk szintjén látszódik, aki minden nyert pálya után kap tapasztalati pontot. Szintépéskor újabb technológiák válnak elérhetővé, melyekből akkor aktiválhatunk egyet (a megszerzettekből ajánl hármat a rendszer, melyekből egyet lehet beizzítani), miután teljesítettünk egy szintet. Ha a bónusz feladatot is megcsináltuk, akkor van esély egy extra tech-re is, de ez nem egy túl gyakori jelenség.
Egy pálya, ahogy már fent említettem, úgy fest, hogy a bázisunkon építkezünk, egységeket gyártunk és teljesítünk egy specifikus megbízást. Ez lehet az ellenfél tákolmányainak a lerombolása, a saját táborunk megvédése, avagy bizonyos épületek elfoglalása. Ilyen téren nincs túlbonyolítva a játék, de mindig van valami fricska, ami csavar egyet a bejáratott recepten.
A bónusz missziót egy adott időn belül kell legyűrnünk.
Például egy pályán lárvapetéket kell elpusztítanunk, de nem kötelező. Ám miután kikeltek, egy hatalmas sereggel kell szembenéznünk. Egy másik pályán négy generátort kell lerombolnunk, miközben egy portálból ömlik az ellen, viszont az egységeinket nem tarthatjuk otthon, ugyanis úgy tudjuk irányítani őket, hogy a képernyőre nyomunk. Ilyenkor az összes katona mozog, nem lehet külön kijelölni őket.
Tehát vagy kihasználunk valami frakcióspecifikus képességet, mint mondjuk a teleportációt, vagy felhúzunk egy rakás védelmi épületet. Ha lerombolják a bázisunk főházikóját, akkor véget ér a kampány. Ugyan nem védtelen ez a főhadiszállás, azonban nem érdemes a beépített ágyúira bízni a saját védelmét, mivel sehogyan sem lehet regenerálni az életét, még két pálya között sem. Az elszenvedett sebzés a kampány végéig kitart.
A különféle képességek és eszközök jócskány megkönnyíthetnek egy-egy kihívást.
Tehát nagyon ki kell ismerni a pályákat és a macerássági mércéjüket, hisz néhány szint meglepően magasra csavarja fel a nehézséget, teljesen okvetlenül. A pályák után a megfelelő tech kiválasztása, illetve egy küldetés során a különböző kiegészítő épületek felkeresése és kihasználása kulcsfontosságú lehet, mivel az ilyen helyeken szert tehetnek embereink különféle extra képességekre, harci bónuszokra, de akár ingyen katonákat is behappolhatunk így.
Sajnos a prezentáció nem a legmeggyőzőbb, de nem is borzalmas. Nekem tetszett, de el tudom hinni, ha valakinek nem jön be ez a stílus. Az anime karakterekkel először és utoljára a profilképeiken fogunk találkozni, úgyhogy ott sem fog minket izgalom várni. De sebaj, a Xeno Command ezektől függetlenül egy tartalmas és végső soron kellemes alkotás, ami megéri a pénzét, főleg, ha a magasabb nehézségi fokokat is kipróbáljuk. Csak ne nézzük az egyértelműen átemelt inspirációkat klasszikus alkotásokból (bogár-űrlények, prism tower másolat és hasonlók).
A Xeno Command letöltése itt: Google Play | iOS-re egyelőre nem érthető el
