A CDE Entertainment nemrég megjelent top-down shooter játékához, a csalódást keltő Tomb Raider Reloadedhez hasonlóan a Bethesda Softworks is kedveskedett egy hasonló körülmények között játszódó játékkal. Ezúttal úgy érezték, hogy Lara Croft kalandja mellé megérné saját kezűleg Doom Slayer-t is az állított képernyők mögé helyezni egy olyan kiadásban, amivel bőven okoztak meglepetést.
Azok között voltam és vagyok is, akik kritikai értelemben kifejezetten gyengének nyilvánították a Tomb Raider Reloaded-et, mindannak ellenére, hogy játékos szemmel pár órát még azért játszottam vele. A Doom környezetébe elkalauzoló játék azonban szöges ellentétet mutat Lara kalandjával szemben.
Több, jobban kidolgozott pályát és ellenfelet, valamint a játék világára jellemző megoldásokat kapunk - és őszintén megmondva, igazán kellemeset csalódtam a Bethesda játékában. Már a bejelentése óta látni lehetett az előzetesekben az aprócska Slayer-t, aki démonokat gyilkol, és ezt egy mobiljáték keretein belül rettenetesen impulzívnak találtam.
Nagyszerű grafikával érkezett meg mobilokra a Mighty Doom
Nem mondom, húztam is a számat egy újabb top-down shootert látva, de ha már Doom, mindenképpen érdekelt a kivitelezés, meg a Mobilgameren ez nyilván kötelező teszt is, szóval adta magát hogy jó pár óra szórakozásba vessem magam. Bár alapvetően más az élmény a már említett hasonló játékhoz képest, viszont jelen pillanatban úgy érzem, hogy ez sokkal inkább a franchise, sem mint a játék valódi érdeme.
Megkapjuk a démonokat gyilkoló kis karaktert, a kezdetben két fegyverrel és mehet a (nem csak) eszetlen darálás. Tudniillik több ez, mint egyszerű ész nélküli lövölde, amiről a játékmenetet színesítő Roguelite és Bullet Hell elemek is árulkodnak. A pályák többségét a legutóbbi PC-s és konzolos epizódból, a Doom Eternal-ból merítették, ami már önmagában is egy plusz élmény.
Pont emiatt nem csak a Földön fogjuk tudni átélni a Poklot, hanem az Exultia nevű régióban és még Doomguy bázisán is. Fegyvereinkkel közel sem tűnünk majd annyira hatalmasnak és elpusztíthatatlannak ebben a játékban, mert a minket támadó ellenfelek gyors és pontos, néha pedig eszetlen tempót diktáló lövései elől nehéz lesz menekülnünk.
Nem maradunk Glory Kills nélkül! :)
A kilenc szekcióra, azokon belül pedig 40 pályára osztott "kampány" minden tizedik pályán főellenfél harccal is kedveskedik, melyek sajnos nem mindig térnek el közellenségeink nagyra nőtt verzióitól. Kétségtelen azonban, hogy ezek a főellenfelek nagyobb koncentrációt és reakcióidőt igényelnek, mint az egyszerű pályákon, legyőzésük éppen ezért néha hatalmas öröm lesz.
Ennek másik oka, hogy lövéseik rengeteget sebeznek, ha pedig meghalunk vagy kristályért cserébe haladhatunk tovább, vagy kezdhetjük az elejéről az adott szekciót. A Doom-szériából egy nagyon fontos játékmenetbeli elem is átültetésre került a "Glory Kills" képében.
Az alapjátékban, ha a Slayer odarohan egy lesebzett ellenfélhez, meg tudja őt ütni, ezzel pedig értékes alapanyagokat (lőszert vagy életerőt) szerezve magának. A Glory Kill rendszer itt is megjelenik, a játék által beadott pillanatban brutálisan remek animációk kíséretében életerőnk növelése céljából tudjuk végrehajtani ezt az akciót.
Ez persze pont akkor nem fog jönni, amikor szükségünk lenne rá, de ez már csak részletkérdés...
A bossok legyőzéséhez fel kell kötni a gatyát
A Roguelite mechanikákat erősítve, azon kívül, hogy sok-sok haladást veszítünk halálunkkal, kettő "már majdnem megvolt" kiáltás közepette néhány pálya végén egy-egy aktív vagy passzív képességet is választani tudunk. Ezek kiválasztását játékosa válogatja, de a Glory Kill rendszerre vonatkozókat is érdemes fejleszteni, amellett pedig megfelelő életerőről és fegyvereink erősségéről is érdemes gondoskodnunk.
A Bullet Hell hatást keltő aréna harcok pedig nagyon el tudnak fajulni az állított képernyős (9:16-os képarány) módot követve. Egyszerűen tényleg sosem fogom megérteni, hogy 2023-ban, a versenyzős-, túlélő-, és Battle Royale játékok ismeretében miért kell még mindig erőltetni az a fránya állított képernyőt? Sosem fogom megérteni a mobiljátékipar eme gyermekbetegségét, de például főellenfelek esetében ez iszonyúan zavaró tud lenni.
Amellett, hogy a játékmenet élvezetes és pörgős, az animációk iszonyúan látványosak, a kivégzések pedig mobiljátékos szemmel, a maguk animációs filmekre hajazó grafikai megvalósításában szinte brutálisak, sajnos itt van nekünk a jó öreg mikrotranzakció. Az a dolog, amiből rengeteg pénze van a fejlesztőknek, de ugyanakkor az a dolog, amit mindenki utál.
Heccsát!
Bizony, sajnos itt sem maradnak el az erőszakos "vedd meg ezt, vedd meg azt" hirdetések, az offline játék és ezek változatai. A Bethesda megérdemelné a neki járó fizetséget a Mighty DOOM-ért, de hogy ennek még mindig nem ez a legjobb módja, az biztos. Sokkal inkább örülnénk egy fizetős verziónak, normális áron. De az nyilván nem a fejlesztő érdeke...
Egy szó, mint száz, mérföldekkel élvezetesebb játék a Mighty DOOM, mint a Tomb Raider Reloaded valaha is lesz. Valamilyen, számomra érthetetlen okból igényli a vasat, de különösebb gondjuk a középkategóriásoknak sem lehet a futtatással. Letöltésre intek mindenkit, gyertek Ti is démonokat irtani!
A Mighty DOOM letöltése itt: Google Play | iOS AppStore
