Scrap Divers játékteszt

2022. szeptember 20.
39.5381
Az Endless Runner zsáner a kedves olvasóknak, remélhetőleg, ismerős lesz. Ha mégse, akkor két szóval írnám le röviden nekik ezt a fenomént: végtelen futás. Csodálatos, mikre nem lehet manapság használni a gúgli fordítót, azonban, némileg komolyabbra fordítva a szót, videojátékos környezetbe átfordítva ez annyit jelent, hogy nagyjából sosem ér véget a móka.
 


Az ilyen alkotásoknál, legtöbb esetben, egy szereplőt kell irányítani egészen addig, ameddig meg nem unjuk, vagy el nem találunk egy akadályt. Ezen játékok, a leggyakrabban, klasszikus, árkádos stílusnak megfelelően pontgyűjtögető ramazúrik, és az előző tesztünk alanya, a Roach Race, is egy ilyen program volt. Ma azonban egy csavart kapunk a bevált recepthez: nem fut a főszereplő, hanem zuhan.

A kisebbítő bónusz talán az egyik legjobb, amit felszedhetünk.

A kisebbítő bónusz talán az egyik legjobb, amit felszedhetünk.


A Scrap Divers egy igencsak érdekes fenomén, ugyanis már a cím is tartalmaz némi szimbolizmust, bár tudom, rajtam kívül mindenki hasznosabban tölti a szabadidejét (hát még a dolgos óráit), minthogy primitívnak kinéző játékok mögötti művészi szimbolikákkal ökörködjön. Sebaj, a cím a kukabúvár munkára utal, és tulajdonképpen valami nagyon hasonló történik ebben a játékban is. Csak épp nem egy kukába veti bele magát a főszereplő. És nem is búvárkodni szeretne. Minden más stimmel.

Egy robotot irányít a játékos, mely a pályafutását egy szakadék tetején kezdi alapjáraton, ám később lehet "Checkpoint"-okat venni, és segítségükkel lentebbről indulni. Úgy fest a nézet, mint egy háromdimenziós Tetris játéknál, azzal a különbséggel, hogy sosem érünk földet és ki kell térnünk a felénk zakatoló akadályok elől. Ennyi. Túl kell élni, ameddig lehet, miközben különféle bónuszokat és arany-csavaranyákat kapkodunk fel.

Ha nem teli testtel trafáljuk el az akadályokat, akkor csupán végtagot veszítünk.

Ha nem teli testtel trafáljuk el az akadályokat, akkor csupán végtagot veszítünk.


Van valami posztapokaliptikus háttérsztori is, legalábbis nekem nagyon annak tűnt, mivel mindenfelé csak robotok voltak, ám nem sokat foglalkoztam ezzel, mert nem esszenciális része a játékmenetnek, és egyébként sem tudnak megindítani az olyan történetek, ahol "öntudatra" ébredt robotok szaladgálnak fel s alá, emberek pedig semerre sincsenek. Nekem elég volt annyi, hogy pályaváltás az nagyjából ezerötszáz méter megtétele után történik, és ha eltalálunk egy akadályt, akkor nem feltétlenül pusztulunk el azonnal.

Ez egy nagyszerű adalék, ugyanis ez a játék minden csak nem egyszerű. Mivel lentről jönnek az akadályok nekünk pedig lenyomás után történő ujjhúzogatással kell irányítanunk robotunkat, hogy ne találjon az el semmi kellemetlent, gyakorta saját kezünk fogja kitakarni a látványt, így a kalkulációs és reflexjáték alaposan megnehezedik. Viszont, ha az általunk irányított gép kézzel, lábbal vagy fejjel tompítja az akadályokat, akkor csak végtagvesztést szenved el, de tud tovább repülni.

Mindegyik robotnak van egy jó és egy rossz tulajdonsága.

Mindegyik robotnak van egy jó és egy rossz tulajdonsága.


Persze ennyivel nem ússzuk meg a dolgot; ha elég végtagot veszített a főhős, akkor megzavarodik az irányítás és sokkal nagyobb lendülettel kell ide-oda rángatnunk szerencsétlen gépünket, mert ilyen állapotban magától is mozogni fog a manőverezést még macerásabbá téve így. Ezt ki lehet kúrálni egy csavarkulccsal, feltéve, ha jön velünk szemben egy, és fel is tudjuk kapni. Ilyenkor helyreáll minden hiányossága a robotnak és az irányítás is lenyugszik.

Ám nem csak a sufnikészletek fent említett lakójával találkozhatunk, hanem más egyéb extrát is felkaphatunk. Én leggyakrabban egy mágnessel, illetve egy csillagfélével találkoztam a csavarkulcson kívül. Az előbbi bevonzza a csavaranyákat, így nem kell azok felszedésére túlságosan is odafigyelnünk, az utóbbi pedig kisebbé varázsolja a főhőst, így lényegesen könnyebbé téve az akadályok kerülgetését.

Hmmm ez nem is tűnik annyira nehéznek... (híres utolsó szavak).

Hmmm ez nem is tűnik annyira nehéznek... (híres utolsó szavak).


Ezek az útban álló dolgok, egyébként, nem mindig halálosak. Például a pókhálók csupán megakasztják robotunkat egy pillanatra, a denevérek, vagy tudomisén miféle madárképződmények egy pillanatra elsötétítik a képet (bár ez végső soron lehet halálos kimenetelű is, ha pont egy masszív akadály előtt jelennek meg).

Rengeteg robotfajtát kipróbálhatunk, feltéve, ha összeszedünk elég csavaranyát a megvásárlásukhoz. Mindegyiknek van egy pozitív és egy negatív tulajdonsága. Én a legtöbbet egy kis gömb-géppel szórakoztam, aminek ugyan hosszú karjai vannak és állandóan forog a saját tengelye körül, de legalább minden lyukon átfér és sokkal irányíthatóbb, mint a nagyobb darab társai, kik szinte minden akadályban megbotlanak.

Az aranyozott csavaranyák ebben a játékban a pénz.

Az aranyozott csavaranyák ebben a játékban a pénz.


Az aranyozott fizetőeszközzel, mint ezt is már említettem, "Checkpoint"-okat tudunk venni, úgyhogy nem kell mindig az elejéről kezdenünk a versenyt, de minél mélyebben vesszük az újraindítási pozíciót, annál többe fog az kerülni. Lóvét, persze, nem csak a pályákon tudunk gyűjteni, hanem mindenféle kihívások teljesítése után is kapunk valamennyit, bár nem túl sokat. Reklámból pedig, legnagyobb örömömre, kevés van, azok is gyorsan átugorhatóak.

Ezen kívül a minimalisztikus, ám mégis esztétikus, pixelgrafika és a kellemes muzsika teszik igazán kerekké az élményt. A "Checkpoint"-ok révén a monotonitás problémája is megoldódik, relatíve, a különféle robotok opciója pedig hozzájárul, hogy ne csak egy taktikával próbálkozzunk a legnagyobb mélység elérésére. Úgyhogy a zsáner kedvelőinek mindenképpen megér a Scrap Divers egy próbát, mindenki másnak pedig ugyancsak.

A Scrap Divers letöltése itt: Google Play | iOS App Store
5 hozzászólás

Ronalddo

1 hete

Már kapom is lefele!!!!

válasz erre

fonemaker

1 hete

Haláli.

válasz erre

Nekem is tetszik, töltöm!

válasz erre

peter97

1 hete

Nagyon bejön!

válasz erre

Bencus86

1 hete

Már szedem is, imádom a stílust, ez a kinézet meg nagyon dob rajta!

válasz erre